A minimálbér 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra emelkedik 2026 januártól!

 A minimálbér 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra emelkedik 2026 januártól!

Úgy tudjuk, hogy a munkaadók és a szakszervezetek csütörtök délután 4-kor találkoztak a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárnál, Czomba Sándornál, ahol hivatalosan is elfogadták a napokban már körvonalazódó kompromisszumos javaslatot. 

 Minimálbér 2026, részletek >>

 A megállapodás értelmében:

a főbb számok a minimálbér megállapodásban

• január 1-től
• a minimálbér 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra emelkedik,
• a szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) 7 százalékkal, bruttó 373 200 forint nő.

 

Minimálbér 2026: már szerdán megszületett az alku

Szerda délután került sor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumára (VKF), ahol nagyon közel kerültek az álláspontok a szociális partnerek között, ám két szervezet még vonakodott:

• míg a munkáltatói oldalon a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége sokallta a 11 százalékos minimálbér-emelést, helyette 10 százalékot adott volna meg, 
• addig a munkavállalói oldalon Magyar Szakszervezeti Szövetség szerette volna feljebb tornázni a garantált bérminimum 7 százalékos emelését 8 százalékra.

A VKF szerdai ülését követően a Liga Szakszervezetek vezetője, Mészáros Melinda kifejezetten bizakodó volt. „Abban bízok, hogy mindenki részéről pozitív fogadtatásra talál és a jövő héten körvonalazódhat a konkrét szövegezés” – mondta a szakszervezeti vezető a Világgazdaságnak. A vállalkozók oldaláról Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára nyilatkozott optimistán, azt is megjegyezte, „elmentünk a falig, mi még talán tovább is”.

 

A minimálbér- és bérminimum megállapodása 2026-ra

 A minimálbér- és bérminimum megállapodása 2026-ra

 Czomba Sándor államtitkár szerint „győzött a kollektív bölcsesség”: a munkaadók és a munkavállalók olyan bértételekben állapodtak meg, amelyek egyszerre szolgálják a munkahelyek biztonságát és a reálkeresetek dinamikus emelkedését, a kormány pedig elfogadja a megállapodást és megteszi a szükséges lépéseket. A minimálbér tárgyalások végén mindenki aláírta a megállapodást.

 Csütörtök délután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megállapodott a 2026-os minimálbérről és a garantált bérminimumról. A jelenleg gazdasági helyzetet figyelembe véve ez egy vállalható és sikeres megállapodásnak mondható – reagált érdeklődésre Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, miután csütörtök délután 4-kor megszületett a megállapodás a 2026-os minimálbérről. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelezte, hogy a kormány elfogadja a megállapodást és megtesz a szükséges lépéseket.

Perlusz, a Vállalkozók és Munkáltató Országos Szövetségének főtitkára pedig azt mondta, hogy biztos lesznek olyan vállalatok, akik nehéz helyzetbe kerülnek, de azt látják a saját felméréseik alapján, hogy a vállalatok többségét nem hozza nehéz helyzetbe. 

Ezek a főbb számok a minimálbér megállapodásban

• január 1-től
• a minimálbér 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra emelkedik,
• a szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) 7 százalékkal, bruttó 373 200 forint nő.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a munkaadók és a munkavállalók olyan bértételekben állapodtak meg, amelyek egyszerre szolgálják a munkahelyek biztonságát és a reálkeresetek dinamikus emelkedését.

A munkavállalói oldalt képviselő Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve „vállalható és sikeres” megállapodásnak nevezte az egyezséget. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ágazati bértárgyalások rendkívül nehezek lesznek, miközben a gazdasági környezetet továbbra is nagyfokú bizonytalanság jellemzi – a háború kimenetelétől az európai gazdaság versenyképességéig.

A munkaadói oldal részéről Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy nyilatkozott: a vállalkozók mindent megtesznek azért, hogy a magyar bérek közelítsenek az európai szintekhez, és erre a megállapodásra „büszkék lehetünk”. Ugyanakkor elismerte, hogy biztosan lesznek olyan cégek, amelyek nehéz helyzetbe kerülnek, sőt akár el is tűnhetnek a piacról vagy összeolvadásokra kényszerülhetnek. Felméréseik szerint azonban a vállalatok többségét nem hozza lehetetlen helyzetbe a béremelés, és szerinte a megállapodás a gazdaság fehéredését és a versenyképesség javulását is segíti.

 A kormány ígérete szerint átveszi a VKF-ben született bérmegállapodást, és végrehajtja az ehhez szükséges jogszabályi és technikai lépéseket, miközben a felek abban bíznak, hogy az új minimálbérszint egyszerre erősíti a munkahelyek biztonságát és a dolgozók reáljövedelmét.

4, 6, 8 órás minimálbér 2026-ban

 4, 6, 8 órás minimálbér 2026-ban

 „Jelentősen közeledtek az álláspontok, de abban maradtunk, hogy amíg kormány nem dönt a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről, nem kommunikálunk konkrét számokról” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. 

Hétfőn összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ahol a kormány képviseletében jelen volt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is. A téma természetesen a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke volt.

Hetek óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A mostani VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, ami mindkét félnek megfelel” írta a Hitelforum.hu..

A szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése azóta napirenden van, hogy kiderült, idén a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.

 Minimálbér 2026

Milyen összegekre számíthatnak a dolgozók az emelések lépcsőinél?

A kormány célja a béremelési programmal, hogy a minimálbér mielőbb 400 000 forintra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen. A minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik. A garantált bérminimum jövő évi emelésére is megállapodás született, 2025-ben 7 százalékkal, 348 800 forintra fog növekedni, s a 2026-os és 2027-es értékeket évente fogják megállapítani.

Friss hírek, cikkek nap mint nap 

Hogyan segíti a kormány a saját eszközeivel a béremelés teljesülését?

A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azokat a munkáltatókat, akik minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik csúsztatva kell majd befizetniük a szociális hozzájárulási adót: tehát 2025-ben a 2024-est, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően. A munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának növelésére is szükség lesz, ezért a kormány az akcióterv részeként a Demján Sándor Programban mintegy 1400 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését, növekedését.

Más juttatásokra is hatással van a minimálbér emelése?

Igen, a minimálbér és a garantált bérminimum-emelés nyomán több családi ellátás összege is nő. Emelkedik a GYED maximális összege, 373 ezerről 407 ezer forintra, a diplomás GYED alapképzés esetén 186 ezer forintról 203 ezer forintra, mesterképzés esetén 228 ezerről 244 ezer forintra emelkedik jövőre. Az emelt összegeket a februári kifizetéssel kapják kézhez az érintettek. Emellett a minimálbér összegére, több mint havi 290 ezer forintra emelkedik a GYOD.

Hogyan támogatja a gazdasági növekedést ez az intézkedés?

A megállapodás garantálja, hogy jövőre is nagymértékben emelkedjen a fizetések vásárlóereje, hiszen 2025-ben a minimálbér 9 százalékos emelkedése, és a dinamikus bérnövekedés jelentősen meghaladhatja a 3-4 százalékra várható infláció mértékét. A bérek tartós és érdemi emelése hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez, vagyis ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el, ami a célja az egész akciótervnek. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a munkáshitel program elindítása és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása is gyorsítani fogja.

 

Alakul a 2025-ös minimálbér összege, megindultak a bértárgyalások!

 Alakul a 2025-ös minimálbér összege, megindultak a bértárgyalások!

Kapcsolódó cikk, bérek 2025 >>

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma megtartotta első ülését, ahol végleges döntések nem születtek még, de a kezdeti javaslatok alapján lehet sejteni, mennyi lesz a minimálbér összege 2025-ben hazánkban. Az is kérdés, hogy mi lesz a garantált bérminimummal: felmerült, hogy 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrik, és az utóbbi megszűnik.

 Jelentősen, akár 30 százalékkal is emelkedhet a minimálbér összege jövőre, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodnak a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek javaslatáról. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése gyakorlatilag már az első minimálbér-tárgyalásnak tekinthető, az érdekképviseleteknek idén a szokásosnál hamarabb, már november 15-éig meg kell állapodniuk a kötelező legkisebb kereset 2025-ös összegéről.

Ismét hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás körvonalazódik a kormány és a szociális partnerek között,

hasonlóan a jelentős reálbér-emelkedést és szocho-csökkentést eredményező 2016-os egyezséghez. A korábbi megállapodást minden fél sikeresnek tekinti, mivel 2016-tól gyorsuló reálbér-emelkedést eredményezett és a vállalkozások járulékterhei is jelentősen csökkentek, 27-ről 13 százalékra.

Gyökeres átalakulás előtt a magyar minimálbér?

A kötelező legkisebb munkabér összege tavaly decemberben emelkedett, összege bruttó 266 800 forint, vagyis – kedvezmények nélkül – nettó 177 400 forint. A középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum, ami jóval több munkavállalót érint, bruttó 362 ezer forint, vagyis 2176 800 forintot kap kézhez a munkavállaló, ha nem jogosult adókedvezményre. A két országos szakszervezet már korábban is tett arra javaslatot, hogy a kettős minimálbér-rendszer helyett egy összeg legyen megállapítva országos szinten.

A garantált bérminimum sem szűnne meg, csak rugalmasabbá válna: nem országos szinten, hanem ágazatonként lenne megállapítva az összeg, az érintett területen dolgozó munkáltatói képviseletek és szakszervezetek kollektív megállapodása alapján.

Fontos, hogy az ágazati bérminimum eltérhetne az országos minimálbér összegétől, de csak abban az esetben, ha erről megegyeznek a munkáltatók és a szakszervezetek. A Munkástanácsok és a Liga javaslata alapján a minimálbért – a korábbi tervezetektől eltérően – nem több év alatt, hanem egy lépcsőben, 2025-től kellene felzárkóztatni a garantált bérminimumhoz. 

Ezzel a magyar minimálbér azonnal felzárkózna az Európai Unió középmezőnyéhez.

A javaslatról ugyanakkor még nem kezdődtek érdemi egyeztetések. Úgy tudjuk, a munkáltatók sem zárkóznak el a hazai minimálbér-rendszer teljes átalakításától, ugyanakkor a képviseletek már a tavaly év végi alkudozás során közölték, vége azoknak az időknek, amikor a legkisebb bérek 10-15 százalékkal emelkedhetnek. A korábbi bérmegállapodás tapasztalatai alapján viszont a munkaadói képviseletek is számíthatnának egy jelentős béremelés esetén kompenzációra.

Óriásit nőhet 2025-től a minimálbér összege >>

A két szakszervezeti konföderáció javaslata szerint a minimálbérnek el kellene érnie már januárban a bruttó 326 ezer forintot. Ebben az esetben ugyanakkor a mintegy 700-800 ezer, jelenleg a garantált bérminimum összegéért dolgozó munkavállaló hátrányba kerülne, így a keresetüket mindenképp emelni kell.

A minimálbér így jövőre 22-32 százalékkal nőhet, összege akár a 350 ezer forintot is elérheti

attól függően, hogy a egy ilyen megállapodás esetén a garantált bérminimumot milyen módon és mikor váltaná fel az ágazati bérminimum.

Évközi minimálbér emelés és Európai minimálbér 2024 - fontos változások!

Évközi minimálbér emelés és Európai minimálbér 2024 - fontos változások!

 

Legfontosabb hírek itt >>> MINIMÁLBÉR

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint továbbra is nagy különbségek mutatkoznak a minimálbérek között az egyes uniós tagállamokban. A 2024. januári adatok értelmében Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér havi 2571 euróval, a legalacsonyabb, 477 eurós minimálbérrel pedig Bulgária rendelkezik.

A megfelelő életszínvonal létfontosságú egy társadalomban. Ennek elérésében kulcsszerepet játszik a megfelelő minimálbérek biztosítása. A minimálbérért dolgozó munkavállalók aránya Európa számos országában meghaladja a 10 százalékot. Az idei év jelentős lépést jelent az EU-tagállamokban a munka- és életkörülmények javítása felé, mivel az EU új minimálbér-irányelvének ez év november 15-ig kell hatályba lépnie.

A megfelelő minimálbér

2017 novemberében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság meghirdette a szociális jogok európai pillérét (a továbbiakban: pillér), hogy beváltsa a jólét, a haladás és a konvergencia európai ígéretét, és a szociális Európát mindenki számára valósággá tegye. Az Európai Tanács 2019. júniusi ülésén elfogadott 2019–2024-es stratégiai menetrend a pillér uniós és nemzeti szintű végrehajtására szólított fel. Ezzel összhangban az Európai Parlament és a Tanács 2022. október 19-én elfogadta az Európai Unióban a megfelelő minimálbérekről szóló (EU) 2022/2041 irányelvet Az irányelv célja a munka- és életkörülmények javítása az Európai Unióban a törvényes minimálbérek megfelelőségére vonatkozó keretrendszer létrehozásával, a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdításával, a munkavállalók nemzeti jogszabályok és/vagy kollektív szerződések szerinti minimálbér-védelemhez való jogaihoz való tényleges hozzáférésének javításával.

Nemzeti minimálbér-körkép

A minimálbéreket általában a bruttó, azaz a munkavállaló által fizetendő jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtti havi bérhányadként adják meg – a levonások országonként eltérőek. A nemzeti minimálbéreket az Eurostat kétévente teszi közzé. Ezek az összegek a minden év január 1-jén és július 1-jén fennálló helyzetet tükrözik. Ennek következtében a minimálbérek e két időpont között bevezetett módosításai csak a következő kétéves adatközlésnél jelennek meg. Az EU-tagállamokban a minimálbérek a bulgáriai 477 EUR/hó és a luxemburgi 2 571 EUR/hó között mozognak. 2024. január 1-jén a 27 uniós tagállamból 22-ben volt nemzeti minimálbér, beleértve Ciprust is (2023. január 1-jétől). A nemzeti minimálbérrel nem rendelkező uniós országok a következők voltak: Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország.

A 2024. január 1-jén alkalmazandó nemzeti havi bruttó minimálbér euróban kifejezett szintje alapján az érintett uniós tagállamok három különböző csoportba sorolhatók:

1. csoport (havi 1 500€ feletti nemzeti minimálbér): Luxemburg, Írország, Hollandia, Németország, Belgium és Franciaország. A nemzeti minimálbérek a franciaországi 1 767 eurótól a luxemburgi 2 571 euróig terjedtek.

2. csoport (havi 1001–1499€ közötti nemzeti minimálbér): Spanyolország és Szlovénia. A nemzeti minimálbér Szlovéniában 1 254 euró, Spanyolországban pedig 1 323 euró volt.

3. csoport (havi 1000€ vagy alacsonyabb nemzeti minimálbér): Ciprus, Lengyelország, Portugália, Málta, Litvánia, Görögország, Horvátország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Magyarország, Románia és Bulgária. Ebben a kategóriában a nemzeti minimálbérek a bulgáriai 477 eurótól a ciprusi 1000 euróig terjedtek.

A 2014 januárja és 2024 januárja közötti átlagos éves növekedési ütem Romániában volt a legmagasabb (+13,3 százalék), ezt követte Litvánia (+12,3 százalék), Bulgária (+10,6 százalék), Csehország (+9,4 százalék) és Lengyelország (+9,2 százalék) . Az uniós tagállamok közül a legalacsonyabb átlagos éves növekedési rátát Franciaországban (+2,0 százalék), Máltán (+2,6 százalék), Belgiumban és Görögországban (egyaránt +2,9 százalék), valamint Luxemburgban (+3,0 százalék) regisztrálták. Az Egyesült Államok a 2. csoportba tartozna (havi 1 137 EUR szövetségi szinten).

A minimálbérek vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve

A minimálbérek közötti eltérések az árszínvonalbeli különbségekkel való kiigazítás után lényegesen kisebbek. A vásárlóerővel kiigazítva Németország áll az élen 1 883 PPS minimálbérrel, ami azt jelzi, hogy a helyi megélhetési költségeket figyelembe véve a német munkavállalók viszonylag nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek a minimálbérből származó keresetükből. Ez a PPS-kiigazítás kiegyenlítettebb feltételeket biztosít a bérek tényleges gazdasági hatásának összehasonlításához a különböző gazdasági feltételekkel rendelkező országok között.

Az EU-n belüli összehasonlíthatóság megteremtéséhez a bruttó hazai terméket vagy annak főbb összetevőit egy speciális pénzegységben, az ún. vásárlóerőstandard-ban fejezik ki, amit PPS-sel (angolul Purchasing Power Standard) rövidítenek. A PPS egy olyan fiktív valutaegység, melynek vásárlóereje ugyanakkora, mint egy euróé az EU-ban átlagosan. Forrás: ksh.hu

A nemzeti minimálbérrel rendelkező uniós tagállamok vásárlóerő-egységen alapuló összehasonlítása szerint három csoportba sorolhatók:

1. csoport (ahol a nemzeti minimálbér PPS 1 250 felett van): Németország, Luxemburg, Hollandia, Belgium, Franciaország, Írország, Lengyelország, Szlovénia és Spanyolország. A nemzeti minimálbérek a spanyolországi 1374 PPS és a németországi 1883 PPS között mozogtak.

2. csoport (ahol a nemzeti minimálbér 1 000 PPS és 1 250 PPS között van): Litvánia, Horvátország, Románia, Ciprus, Portugália, Görögország, Málta és Magyarország. A nemzeti minimálbérek a magyarországi 1 007 PPS és a litvániai 1 172 PPS között mozogtak.

3. csoport (ahol a nemzeti minimálbér 1 000 PPS alatt van): Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Bulgária. A nemzeti minimálbérek a bulgáriai 816 PPS és a csehországi 948 PPS között mozogtak.

Fontos a minimálbérek rendszeres kiigazítása

A reálminimálbérek a legtöbb uniós tagállamban csökkentek, amikor az infláció 2022-ben elérte a legmagasabb szintet. Az OECD rendszeres felülvizsgálatra szólít fel az alacsonyan fizetett munkavállalók életszínvonalának védelme érdekében. „Fontos, hogy a törvényes minimálbéreket rendszeresen kiigazítsák” – áll az OECD Minimum Wages in Times of Rising Inflation című jelentésében.

A Lidl idén szeptemberben 5 százalékkal emeli a dolgozók bérét - derül ki a munkatársaknak küldött belső levélből. Ebben írnak a 2023-as emelésekről, azonban arról nem, hogy januárban nőttek volna a keresetek a cégnél. Ez azonban nem jelent reálbércsökkenést a tavalyi emelés áthúzódó hatása miatt. Időközben a Lidl is reagált a témában feltett kérdésünkre: kiderült, hogy a bolti dolgozók márciusban is kapnak emelést.  

A levélben - amelyet a Lidl vezetősége küldött a dolgozóknak - felidézik, hogy 2023. januárjában, illetve szeptemberben is 10-10 százalékkal emelték a béreket, de ha beleszámolják a bérszint és bérkategória-változásokat is, akkor ez 27 százalékos emelést is jelenthetett.

Idén szeptemberben emelik a fizetéseket, januári változásról nincs szó a levélben.

Lapunk megkérdezte a Lidl, hogy alakulnak a béremelések idén. A cég megerősítette, hogy a levélben szereplő 5 százalékos emelést a raktárakban dolgozó fizikai munkavállalókat érinti, vagyis ők valóban szeptemberben kapnak 5 százalékos emelést. Emellett azonban

az áruházi dolgozók 2024. március 1-jétől 10, míg az üzletvezetők, és az üzletvezető-helyettesek 5 százalékos béremelésben részesülnek.

A vállalat 15 hónap leforgása alatt üzleteiben immár öt, alkalommal emelt bért valamint 2023-ban minden munkavállaló részesült az esedékes bérszint-váltásában is. A bolti dolgozók átlagosan legalább 41 százalékos béremelésben részesültek tavaly január óta. 

Áthúzódó hatás

A Lidl évközi emelései miatt nehézkesebb számolni a béremelés éves mértékével. Még ha idén a raktári dolgozóknak csak szeptemberben emel a cég, januártól szeptemberig a tavaly évközi emelés miatt így is 10%-kal többet kapnak a dolgozók, mint az előző év hasonló időszakában. Ez az áthúzódó hatás összességében azt eredményezi, hogy (a szeptemberi béremeléssel együtt számolva) a 2024-es éves átlagos béremelkedés 8,2% körüli lehet a raktári dolgozóknál írja a news7.

A nemzetgazdaságban a béremeléseket jellemzően a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése határozza meg. Ez tavaly decemberben 15, illetve 10 százalékkal emelkedett. Ennél azonban a munkaadók jellemzően óvatosabbak 2024-ben. A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok idén kisebb emeléseket terveznek, mint tavaly. A munkavállalók 43 százaléka idén 5 és 10 százalék közötti béremelésre számíthat.

A 2024-es minimálbér már 2023 decembertől emelkedik, itt vannak a pomtos összegek!

 

2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266 800 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326 000 forint.

 

További információk itt >>>

 

Ez számos más értékhatárt megváltoztat december 1-től:

• A személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor 2023 decemberében a 232 000 forint egyharmada száz forintra kerekítve vehető figyelembe (77 300 forint),
• A mezőgazdasági őstermelőknél 2023-ban az adómentes őstermelői bevétel éves összege 1 392 000 forint, az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár 27 840 000 forint, és az átalányadózó őstermelőknek 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelme adómentes,
• Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál az átalányadózás éves bevételi értékhatára 27 840 000 forint, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 139 200 000 forint, 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelem adómentes.
• A kiizető csekély értékű ajándékot évi egy alkalommal 23 200 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként.
• A zakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 232 000 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 116 000 forint összegben adhat.
• A kifizető több magánszemélynek szervezett vendéglátás, szabadidős rendezvény keretében személyenként 58 000 forint értékű ajándéktárgyat adhat egyes meghatározott juttatásként,
• A távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónál a távmunkavégzéssel összefüggésben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege 2023 decemberében is legfeljebb 23 200 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el. További cikkek >>>
  

Szociális hozzájárulási adó

A minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét állapítja meg. A szochóból 2023-ban érvényesíthető kedvezmények számításakor ezért minimálbérként a 232 000 forintot kell figyelembe venni.

Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szocho alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, ez továbbra is a 232 000 forint huszonnégyszerese, azaz 5 568 000 forint.

Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szochót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbérként az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 232 000 forintot kell figyelembe vennie 2023-ban. Kivétel azonban az egyéni és társas vállalkozók kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezésekben említett minimálbér, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum havi összege. Ezekben az esetekben a 2023. decemberre vonatkozó kötelezettséget a 266 800 forint, és a 326 000 forint alapulvételével kell meghatározni.

Társadalombiztosítási járulék

A Tbj törvény szerint minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában főtevékenységtől függően a garantált bérminimum havi összege. A 2023. decemberi tb-járulék megállapításakor minimálbérként 266 800 forintot, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, azaz 326 000 forintot kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell szja-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeget az adóév első napján hatályos minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével kell meghatározni.

Ennek megfelelően a mentesített keretösszeg számításakor a 232 000 forint jelenti a számítás alapját. Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot (296 400 forintot) kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállalónál a munkáltató által fizetendő közteher mértékét és a nyugellátás számítási alapját a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével, 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

Ennek megfelelően 2023. december 1-jétől a közteher

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1300 forint,
• alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, vagyis 2700 forint,
• filmipari statiszta esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8000 forint.

A nyugellátás számítási alapja is változik, ami 2023. december 1-jétől:

• 1 300 forint közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 3 700 forint,
• 2 700 forint vagy azt meghaladó közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, vagyis 7 500 forint.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2023. január 1-jén hatályos minimálbért, a 232 000 forintot kell alapul vennie.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató 2023 decemberében az általa kifizetett munkabérnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért, azaz a 266 800 forintot meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. 

Kapcsolódó cikk >>>

Minimálbér - még idén 2024 előtt emelkedhetnek a bérek!

 Minimálbér - még idén 2024 előtt emelkedhetnek a bérek!

 

A NETTÓ és BRUTTÓ FIZETÉSEK 2024. január 1-től

Rendkívüli béremelés jöhet még idén 2024 előtt! Január helyett decembertől emelkedhet a minimálbér és a bérminimum egy friss javaslat szerint – mondta el Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felelős államtitkára az M1 műsorában, amit a Világgazdaság szemlézett. A decemberi emelés ötletét a munkaadók és a munkáltatók közösen dobták be a kormánynak. Ez azt a korábbi javaslatot helyettesítené, ami szerint a munkaadók év végéig egyszeri 100 ezer forintos pluszjuttatást adnának a dolgozóiknak.

A kormány még nem döntött arról, hogy támogatja-e a decemberi béremelés ötletét. A tárgyalások mai állása szerint egyébként a minimálbért 15 százalékkal emelnék, a garantált bérminimumot viszont csak 10 százalékkal, bár ez utóbbiba a munkaadók még nem egyeztek bele. Ha mégis beleegyeznek, akkor:

• a minimálbér bruttó 232 ezerről 266 ezerre (nettó 176 ezer);
• a garantált bérminimum pedig bruttó 296 ezerről 326 ezerre nőhet (nettó 217 ezer).

Az emelésre egyrészt azért van szükség, mert az utóbbi két évben sikerült egy összesen kábé 35 százalékos inflációt összehozni, másrészt mert a régiós országok egy része nagyon elhúzott mellettünk minimálbér tekintetében. Ez Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot.

Magyarországon egyébként jóval többen kapják a garantált bérminimumot (800 ezer fő), mint amennyien a minimálbért (250 ezer fő), és a szakszervezetek szeretnék, ha az utóbbi utolérné az előbbit. Az ő javaslatuk alapján a kettő 2027-ben érne össze, akkor a garantált bérminimumot ágazati tarifarendszer váltaná fel. További információk

 

Minimálbér 2024 - itt vannak az összegek!

Minimálbér 2024: legalább tíz százalékkal nőhet jövőre a legrosszabbul keresők fizetése – a kormánynak sincs kifogása

 

Minimálbér összeg 2024, ennyi lehet >>>

 

Nem zárkóznak el a munkaadók attól, hogy jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum tíz százalék fölött emelkedjen – ezt mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a VKF mai ülése után, amit megerősített Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője is. Szerinte közel vannak az álláspontok, a kormány pedig nyitott a megállapodás szentesítésére.

Amennyiben a munkaadók és a szakszervezetek meg tudnak állapodni a jövő évi minimálbér mértékéről, a kormány üdvözölné, a részéről semmilyen kifogása nem lenne ellene

–  mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülését követően, ahol a szakszervezetek és a munkaadók elmúlt hetekben lezajlott, kétoldalú egyeztetése után a kormány képviselője is jelen volt. 

A körvonalazódó megállapodás része egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás, amit a minimálbéresek még idén év végéig megkapnának, ám a vállalkozók azt kérték, hogy a kabinet is járuljon hozzá a terheikhez azzal, hogy adómentesen, esetleg SZÉP-kártyán kapják meg. Ami a jövő évi minimálbért illeti, a kötelező legkisebb munkabér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedne 2024. január elsejétől a szakszervezetek tervei szerint.

Mészáros Melinda szerint nagyon közeliek az álláspontok, a minimálbér emelése vonatkozásában nagy vita nincs a felek között, inkább a garantált bérminimum esetében vannak aggályaik a vállalkozóknak. Ráadásul a kormányzat is szerinte abban érdekelt, hogy jövőre is két számjegyű mértékben emelkedjen a két kötelező legkisebb bérelem.

Mint elmondta, csak egy szervezet volt a munkaadói oldalon, amely azt kérte, hogy várják be a harmadik negyedéves gazdasági adatokat. Bár a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselője elmondta, hogy egy felpattanó, 4 százalék körüli növekedést vár a kabinet jövőre, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége ragaszkodott ahhoz, hogy feltételként legalább stagnáljon idén a magyar gazdaság. Ahhoz, hogy a pozitív tendencia körvonalait lássák, szeretnék megvárni a november 15-én kijövő GDP-adatokat.

A megállapodás megkötésére november közepén vagy második felében kerülhet sor mondta a szakszervezeti vezető. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak elmondta: azt kérték a kormánytól, legyen abban partner, hogy azok a munkaadók, akik megtehetik, egyszeri százezer forintot adhassanak teljesen adó- és járulékmentesen. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem kötelező, hanem egy lehetőség, ami még az államnak és a költségvetésnek is pluszbevételt hozhat. Szerinte a kormány is nyitott a javaslatra, és egy-két héten belül el fog dőlni, hogy támogatja-e.

Arra a kérdésre, hogy el tudják-e fogadni, hogy jövőre két számjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum is, azt mondta: az, hogy mindkét bérelem esetebén ekkora legyen az emelés, még megfontolás tárgya, de nem zárkóznak el tőle.

Hangsúlyozta azonban, hogy látni szeretnék még a harmadik negyedéves GDP-adatokat, ha ugyanis recesszióban kell dönteni a 10 és a 15 százalékról, az nehéz döntés lenne a részükről. Ugyanakkor a másik oldalról szerinte érthető, mivel az infláció idén 18 százalékos lehet, miközben a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal növekedett. Az viszont árnyalja a képet, hogy nagyon sok munkaadó év közben is adott béremelést vagy egyéb juttatásokat, ennek köszönhetően jobban nőttek a keresetek, nemzetgazdasági szinten 17,5 százalékos volt a bérdinamika az első hét hónapban. 

Perlusz László rámutatott, hogy ugyan a minimálbér jóval kevesebb embert, 250-300 ezer főt érint, mint a garantált bérminimum, ami pedig mintegy 700 ezret, viszont az is igaz, hogy a minimálbérnek nagyon erős keresletfelhajtó hatása van. Ha ugyanis 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, az a magasabb kereseti kategóriákban bértorlódást idéz elő. „Meglátjuk hogyan alakul, a 10 és 15 százalék közötti átlagos emelés mindenképpen reálisnak tűnik” – jegyezte meg a VOSZ főtitkára.

Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?

Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre nőne. Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével. Ennél azonban lényegesebb, hogy jövőre ez legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene.

A minimálbér 2024 bruttó és a minimálbér 2024 nettó összege

A minimálbér 2024 bruttó és a minimálbér 2024 nettó összege:

A minimálbér összege egy jogszabályban meghatározott, legkisebb összegű munkabér, amit a munkavállalóknak legalább meg kell kapniuk a foglalkoztatásukért cserébe. 

 

 Minimálbér összege 2024 >>>

 

„A második negyedévben Magyarország elérte a gazdasági lassulás alját, a harmadik negyedévtől visszapattanás várható. Fontos hangsúlyozni, az ipari szektor egyes szegmensei, például a feldolgozóipar és az akkumulátoripar, valamint a turizmus jól teljesített” – válaszolta az Index érdeklődésére Nagy Márton.

 

 Friss hírek - Hitelek, pénzügyek

 

A miniszter a jelenlegi makrogazdasági helyzetről azt is megosztotta, hogy augusztusban nemcsak a külföldi turisták jelenléte adott lendületet, hanem ezzel párhuzamosan nemzetközi sportesemény is ösztönözte a nemzetgazdasági teljesítményt. 

„Várakozásom szerint 2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható. És ez a probléma is: a fogyasztási sokknak helyre kell állnia. Ehhez az infláció letörése a legfontosabb, amelyre már novemberben is jelentős esély mutatkozik, várhatóan egyszámjegyűre apad” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy Márton úgy látja, hogy augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél szeptemberben történhet jelentősebb kiugrás. Előrejelzése szerint ezzel a fogyasztás is helyreáll majd.

– A legnagyobb kérdés a jegybank kamatpolitikája lesz, hiszen szeptembertől pozitív reálkamat várható, ami ugyancsak változás, azonban a pozitív kamatláb lassítja a fogyasztást. A kormány a reálbéreknél nagyobb fordulatot szeretne, és ez igaz 2024-re is. Ám a jegybank a bérezésben egy visszafogott növekedést prognosztizál – mondta a tárcavezető, aki azt is kiemelte:

Reálisnak tartja a minimálbéreknél a tízszázalékos emelést.

– Személy szerint azt gondolom, hogy a miniszterelnök álláspontja az irányadó: idén az egyszámjegyű infláció a legfontosabb, jövőre pedig a gazdaság helyreállítása. Ez a prioritás a kormány számára. Az idei átmeneti lassulás után, 2024-ben helyreállítjuk a gazdaságot – szögezte le a tárcavezető.

– Reálbér-növekedés úgy történhet meg, ha az infláció jelentősen csökken vagy nominálisan növekednek a bérek. Jelenleg „az infláció eszi meg a béreket” – válaszolta az Index megkeresésére Nagy Márton.

Tehát, ha az infláció csökken, akkor a bérek vásárlóereje nő, ám a miniszter szerint a versenyszférában biztosra vehető idén a reálbér-növekedés.

Alakul a 2024-es minimálbér összege!

 Minimálbér 2024 - megindultak a tárgyalások!

Minimálbér 2024 - további információk >>>

Több mint harmadával emelkedne jövőre a minimálbér összege, ha megvalósulna a magyar minimálbérrendszer reformja, és így a kétfajta, kötelező legkisebb bért egy összeg váltaná fel. A hitel portál úgy tudja, hogy a javaslat szerepel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) napirendjén is.

A lap úgy értesült, hogy a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány az őszi bértárgyalások során fontolóra veszi a javaslatot, amely megszüntetné a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot, és annak jelenlegi – vagy az inflációval emelt – összege lenne az új minimálbér.

Így a minimálbér összege a jelenlegi 232 ezer forintról legalább 296 400 forintra nőhet – ez jelenleg a garantált bérminimum összege. Azért pedig, hogy a bérminimumot kapó nagyjából 800 ezer munkavállaló se járjon rosszul, az összeg tovább emelkedne januártól legalább 5,5 százalékkal. Leegyszerűsítve:

a minimálbér összege így 2024-ben egy lépcsőben 34,8 százalékkal emelkedne, 312 700 forintra.

A minimálbér reformjától a lap értesülései szerint nem zárkóztak el sem az érdekképviseletek, sem a kormány, viszont egyelőre érdemi egyeztetések a témában még nem voltak.

Minimálbér 2024

Minimálbér 2024

Minimálbér 2024 - Már zajlanak a tárgyalások az európai minimálbér bevezetése érdekében Magyarországon. A magyar kormány reményei szerint még idén sikerül megállapodni a részletekről, így a 2024-es minimálbér összegét az uniós normák szerint határozzák majd meg. Sokan viszont várhatóan csalódottak lesznek, mivel az uniós szabályok önmagukban nem vezetnek érdemi bérfelzárkózáshoz.

További információk itt >>>

A Napi.hu szerint Magyarország 2024-től vezeti be az európai minimálbért, ami azt jelenti, hogy a jövő évi minimálbér összegét az uniós kötelező irányelvek ajánlásai szerint határozzák meg. Az irányelvről és annak javasolt módosításairól a szakszervezetek, a munkáltatói érdekcsoportok és a kormány egyeztettek. Ez az intenzív tárgyalássorozat tulajdonképpen az idei, hagyományosan ősszel zajló bértárgyalások előzményének tekinthető. A háromoldalú munkafolyamat keretében a minimálbér-norma és a garantált bérminimum idei felülvizsgálata is napirendre kerülhet.

Az uniós minimálbér-irányelv megvalósítása a gyakorlatban nem ígérkezik egyszerűnek, mert nemcsak a kötelező legkisebb bér összegét érinti, hanem

• a szociális párbeszédet,
• a szakszervezetek megerősítését,
• az érdekképviseletek bevonását a munkavállalókat érintő döntéshozatalba,
• valamint a munkahelyeken kötött kollektív szerződések számának jelentős növelését is.

A gyakorlatban az uniós szabályozás csak a minimálbér összegére tesz javaslatot, mivel a bérpolitika szigorúan a tagországok felelőssége.

A hírek szerint a teljes hazai minimálbér-rendszert felülvizsgálják a szociális partnerek, több elképzelést is megvizsgálva.

Az egyik út, hogy az EU-ban egyébként egyedülálló kettős magyar minimálbér-rendszer megszűnik, és egyetlen összeg lenne a kötelező legkisebb bér. Egy ilyen döntés ugyanakkor sok konfliktussal járhat, összességében viszont jelentősen javulna az alacsony jövedelmű háztartások helyzete.

Évközi minimálbér emelés: még idén 2024-előtt emelkedhetnek a bérek!

Egyre biztosabb, hogy emelkedik a minimálbér idei összege, mivel az infláció mértéke magasabb lesz, mint a legkisebb bér év eleji emelése – tudta meg a Napi.hu. A szakszervezetek és a munkáltatók a szerdai tárgyaláson arról egyelőre nem döntöttek, hogy milyen módon kapják meg a kompenzációt az érintettek.

Még az idén emelkedik a minimálbér összege, mivel az infláció mértéke várhatóan 2023 egészét tekintve magasabb lesz, mint a legkisebb bér éve eleji 16 százalékos emelése – értesült a Napi.hu a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülését követően.

A felek vállalták, amennyiben az akkori előrejelzésektől jelentősen eltér a nemzetgazdaság tényleges jelenlegi helyzete, a megállapodást a újratárgyalják. Azt még nem lehet tudni, hogy az idei infláció pontosan mekkora mértékű lesz a teljes évet vizsgálva, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy meghaladja a minimálbér év eleji, 16 százalékos emelésének mértékét.

Arról ugyanakkor a szerdai ülésen arról még nem született döntés, hogy a kompenzációt milyen formában kapnák meg a munkavállalók. Az idei minimálbér emelésének időzítése nem csak a háromoldalú tárgyalásokon múlik, hanem azon is, hogy mikor lesznek elérhetők azok a nemzetgazdasági mutatók, amelyek a az évközi béremelés mértéke szempontjából nélkülözhetetlenek - írja a hitel és pénzügyi fórum oldala.

 

 Minimálbér összege 2023

 

Ennyi lehet a minimálbér 2023-ban >>> 

 

A bruttó 200 ezer forintos minimálbér a lap számításai szerint 223-234 ezer, a 260 ezer forintos garantált bérminimum 290-304 ezer forintra emelkedhet.

Konkrét számok ugyan még nem hangzottak el a minimálbér-emelés jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegét illetően, de a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek is egyetérttettek abban, hogy a legkisebb keresetek reálértékét jövőre is meg kell őrizni. A szerdai egyeztetésen megegyeztek, hogy a minimálbér emelésénél a jövő évi infláció mértéke lesz a kiindulópont. Ez 11,5-17 százalékos emelést jelenthet, eszerint a bruttó 200 ezer forintos minimálbér a lap számításai szerint 223-234 ezer, a 260 ezer forintos garantált bérminimum 290-304 ezer forintra emelkedhet.

Erről itt írtak korábban >>>>

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint közelednek az álláspontok és a felek arra törekszenek, hogy decemberre megszülessen a megállapodás, amit egy évre kötnének. Előrelépésnek tartja, hogy a jelen lévő öt szervezet egyetértett az „infláció körüli” emelésben.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is úgy látja, hogy közelített a felek álláspontja, de konkrét számokat ő sem mert még mondani, mert arról még a saját oldalukon is egyeztetni kell. Azt mondta, az idei és a jövő évben is nagyjából 15 százalék körüli inflációval lehet számolni, tehát az emelésnél is ez lehet a kiindulási alap. Arról is beszélt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget meg szeretnék tartani, ezért elképzelhető, hogy utóbbinál százalékosan nagyobb emelés lesz.

 

Kapcsolódó cikkek: Minimálbér >>>

 

Minimálbér-emelés 2023: aggódhatnak a magyar munkavállalók!

 

Rohamosan fogy az idő, de a munkaadók egyik képviselője optimista azzal kapcsolatban, hogy lesz bérmegállapodás még ebben az évben. Ennél kevésbé derűlátó a munkavállalói oldal: az egyik szakszervezeti elnök szerint a kormány eddig kevésbé volt nyitott az ötleteikre, pedig azok nem kizárólag a munkavállalóknak lettek volna jók. Megkérdeztük, hogy állnak a 2023-as minimálbér tárgyalásai - és hogy egyáltalán figyelembe lehet-e venni a vágtató inflációt, amikor konkrét számokról kezdenek majd beszélni.

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, ami a jövő évi minimálbér összegét illeti. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők ugyanakkor azt is elismerték, hogy a számok még nem is kerültek szóba, egyelőre azt várják, hogy a kormány is meghallgassa a javaslataikat. Az idő azonban egyre fogy, és legalábbis kérdéses, mit sikerül végül elfogadtatni mind egymással, mind a kormánnyal, mire a konkrét számokat kell közölni.

 

Lesöprik az ötleteket

Több javaslatra sem volt nyitott eddig a kormány azok közül, melyeket a LIGA Szakszervezet tett az asztalra – ezt a szervezet elnökétől tudtuk meg. Mészáros Melinda lapunk kérdésére elmondta, hogy bár mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak jó lett volna, ha elfogadják a javaslataikat, a jelenlegi gazdasági környezetben nehezen elképzelhető, hogy a kormány elfogadja ezeket a 2023-as évre vonatkoztatva.

Korábban is javasoltuk már, hogy a minimálbér legyen adómentes a garantált bérminimum mértékéig, erre azonban eddig nem volt fogadókészség a kormányzat részéről. Ezzel az intézkedéssel a nettó bérét mindenkinek növelhettük volna, de jó lenne a foglalkoztatóknak is, akik azért nagy rézben mikro-vagy kisvállalkozások, ezzel jelentős terhet vettünk volna le a vállukról. Javasoltuk azt is, hogy a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, amit minden munkaadó fizet, azt töröljük el, és az álláskeresési járadékot, és hasonlókat egy különálló költségvetési zsebből finanszírozza a kormányzat, és ne a munkavállalók fizessék meg ezeket a díjakat – ez is nettóbér-emelkedést hozhatna. Ebben a kritikus időszakban azonban, amikor várható a jövő évben az álláskeresők számának emelkedése, azt várjuk, hogy ezekre a javaslatokra sem lesz nyitott a kormányzat

- mondta lapunknak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Mindent nem lehet

A munkavállalók képviselői nagyon szeretnék, ha az inflációt követné a minimálbér, de a munkaadók azt kérik, hogy őket is értsék meg a tárgyalásoknál – ezt már Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke nyilatkozta a Pénzcentrumnak. Elismerte ugyan, hogy az infláció mértékének alakulását figyelembe szokás venni a tárgyalásokon, de egyszerre mindent nem lehet. Ráadásul a munkaadók eleve nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a gazdasági növekedés lassulása a vállalkozások bevételeire is negatív hatással van.

Az infláció egy bértágyalásnál valóban egy olyan tényező, amelyet figyelembe kell venni, de önmagában nem lehet azt mondani, hogy mindenképpen legyen annyi, mint az infláció mértéke. Inkább attól függenek a tárgyalási pozíciók és a felvetett kívánságok, hogy a gazdasági növekedés és más hasonló mutatók, illetve a várakozások, előrejelzések hogyan alakulnak. Hogy konkretizáljam: ha két dolgot nézek, mondjuk az inflációt és a gazdasági növekedést, akkor gazdasági növekedés esetén sokkal könnyebb azt mondani, hogy igen, igyekezzünk a bérekkel az inflációt lekövetni. Abban az esetben azonban, ha a gazdaság teljesítménye csökken, vagyis a vállalatok bevételei is csökkennek, akkor nem lehet azt mondani és kérni, hogy a bérek kövessék az inflációt. Hallok olyan hangokat, amelyek 26 százalékos minimálbér-emelést szeretnének: anélkül, hogy én elárulnám, milyen konkrét emelkedést szeretnék jövőre, azt kell mondanom, hogy ez a kérés biztosan nem teljesíthető

- mondta Rolek Ferenc. A szakértőt megkérdeztük arról is, van-e arra esély, hogy nem sikerül megegyezni a minimálbérről még ebben az évben: szerinte ez elképzelhetetlen. Az eddigi évek tapasztalatai alapján biztos abban, hogy ha véleménykülönbségek is vannak a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, azt biztosan sikerül elsimítani az év végéig, és meglesz a megegyezés.

Minimálbér 2023: Nettó-Bruttó Minimálbér összege

 

 Ennyi lehet a 2023-as minimálbér >>>

 

A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2023-ban – a jelenlegi bizonytalan helyzetben várt adatok alapján – 8–12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint.  A szakszervezetek olyan számítási mód elfogadását is javasolják, ami felgyorsítja és kiszámíthatóvá teszi a háromoldalú bértárgyalásokat és összhangban van a készülő ­uniós irányelv ajánlásaival.

Noha a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről ­várhatóan csak ősszel kezdődnek el az érdemi egyeztetések, a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek már ­június közepéig javaslatot kellett tenniük a kötelező legkisebb bérek meghatározásához vezető eljárásrendre – értesült szakszervezeti forrásokból a Hitelfórum.hu. 

Úgy tudjuk, a munkaadók nem tettek a tárgyalások menetére vonatkozó érdemi javaslatot. Az országos bértárgyalásokon részt vevő három vállalkozói érdekképviselet közös álláspontjában ugyanakkor jelezte: a jelenlegi, sok bizonytalansággal terhelt gazdasági és nemzetközi helyzetben kizárólag az eddig alkalmazott, tíz éve eredményes tárgyalásos út vezet megállapodáshoz a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) részeként.

– Lassítja a minimálbér-tárgyalásokat, hogy nehezen jutunk hozzá azokhoz a gazdasági adatokhoz, előrejelzésekhez, amelyek a szakszervezetek minimálbérekre vonatkozó racionális javaslatához nélkülözhetetlenek lennének. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek ezért egy hosszú távú, nemzetközi ajánlásokat is magában foglaló, szakértői véleményeken alapuló eljárásrendre tett javaslatot, amely érdemben segítheti a legkisebb bérek meghatározását a következő években is – mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre jelezte, 

a nemzetgazdaság valós adataira épülő, szakértői véleményekkel is alátámasztott szakszervezeti javaslat szerint jövőre 8–12 százalék közötti mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. Alapvető cél, hogy a legkisebb bérek értékállók maradjanak, ezen felül a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. 

Ezek alapján a két munkavállalói konföderáció arra tesz javaslatot, hogy a 2023-as minimálbér-emelés mértéke a jövőre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és a 2023-ra előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege legyen. 

Nem hoz magasabb fizetéseket az európai minimálbér

Megerősítették, hogy továbbra is nemzeti hatáskörben marad a minimálbér megállapítása.

A jelenlegi előrejelzések szerint – nagy szórás és bizonytalanság mellett – jövőre az infláció visszatérhet a három és öt százalék közötti sávba, míg a magyar GDP növekedése öt százalék körül alakulhat. Ezek alapján várhatóan legalább nyolc, de akár tizenkét százalékkal is nőhetne jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér így bruttó 215 ezer és 225 ezer forint lehetne 2023-ban, míg a garantált bérminimum akár 280-290 ezer forintra is emelkedhetne.

Palkovics Imre hozzátette: továbbra is a szociális partnerek megállapodása határozza meg a béremelés mértékét. A két országos szakszervezet javaslata nemcsak a jövő évi legkisebb bérek meghatározására alkalmas, hanem hosszú távon elősegítené a zökkenőmentes, háromoldalú megállapodást a munkáltatókkal és a kormánnyal, emellett összhangban van az Európai Unió minimálbér-irányelvének tervezetében foglalt ajánlásokkal is.

Minimálbér 2022: 200 ezer forint lesz a minimálbér

Elindultak a tárgyalások a 200 ezres minimálbérről!

 

 Minimálbér összege 2022:

 

A tárgyalások első fordulója után megjelent cikkünkben azt írtuk, hogy információink szerint eldőlt, hogy 200 ezer forint lesz a minimálbér. Az azonban még nem dőlt el, hogy a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) is 20%-kal emelkedik majd. Itt a vállalkozások óvatosabb emelést szeretnének kérni, hiszen a bérminimum több dolgozót is érint, mint a minimálbér. Ezt erősítette meg az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. A bruttó 200 ezer forintos minimálbér nettó összege 133 ezer forint a jelenlegi adószabályok alapján.

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK A MINIMÁLBÉRRŐL >>> KATT IDE

 

"A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre, a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől" - mondta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a keddi megbeszéléseket követően.

A garantált bérminimum emelésének százalékos mértékét még nem határozták meg, ezt a kormány kompenzációjától tették függővé

- erről tájékoztatott Zs. Szőke Zoltán. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumtól elkérték a gazdaság első fél éves adatait, köztük például a GDP alakulását. Zs. Szőke Zoltán elmondta, az Áfeosz-Coop Szövetség úgy véli, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni, ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak. A szövetségnél is a szakképzett dolgozók vannak többségben - magyarázta -, így nem a 200 ezer forintra emelt minimálbér kigazdálkodása, hanem az ehhez mérten megemelt garantált bérminimum kifizetése lenne nagy kihívás.

Jelezte, hogy a tárgyalások két hét múlva folytatódnak, és terveik szerint november közepéig tartanak, hogy a munkaadók fel tudjanak készülni a jövőre várható nagymértékű béremelésre.

A munkavállalói oldal képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a garantált bérminimumról még nem volt érdemi egyeztetés. Szerinte mindenképpen látni kell, hogy

a vállalkozásoknak a kormány milyen támogatásokat ad majd, hiszen ha ezek jelentősek lesznek, akkor a garantált bérminimumot a minimálbérrel párhuzamosan egy lépcsőben kellene megemelni.

Kiemelte, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket előteremteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.

A Liga elnöke arra is kitért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak száma az elmúlt években 200-300 ezer, a garantált bérminimumot keresők száma pedig 700-800 ezer között alakult. Fontos, hogy a minimálbérnek össztársadalmi szinten a minimálbérhez kötött egyéb juttatások szempontjából kiemelt szerepe van - mondta a szakszervezeti vezető.

Az ITM közleménye szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is részt vett a fórumon. Az egyeztetések heteken belül folytatódnak a szociális partnerekkel - írta a minisztérium. Parragh László korábban nem vett részt az egyeztetéseken. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (akivel rendszeresen egyeztet személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaság kérdéseiről) dobta le a bombát, amikor azt mondta a Portfolio-nak nyilatkozva két hete, hogy a magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér. Parragh úgy vélekedett, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja.  Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze.

Minimálbér összege 2022: 200 ezer forint lehet a minimálbér!

 Minimálbér összege 2022:

Orbán Viktor újabb részletet osztott meg közösségi oldalán a ma reggeli rádió interjúból. A miniszterelnök többek között arról beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy miért kell megemelni a minimálbért Magyarországon.

 

További részletek itt - KATT IDE 

 

"Ha egy biztonságosabb, kevésbé törékeny gazdaságot akarunk látni, akkor a családoknak is nagyobb biztonságban kell lenniük anyagi értelemben. Ezért a minimálbért meg kell emelni" - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök hozzá tette: Senki nem gondolta volna évekkel ezelőtt sem, hogy ez valaha is elérhető lesz, hogy Magyarországon 200 ezer forintot meghaladhatja a minimálbér, de most ezen dolgozunk.

 

 

 

 

A napokban Orbán Viktor miniszterelnök többször is beszélt arról, hogy „egy van több lépésben” 200 ezer forintra emelnék a minimálbér jelenleg 167 400 forintos szintjét. A 200 ezres szint átváltva 578 euró lenne, ami éppen hogy a tanulmányban szereplő 579 eurós cseh szinthez való felzárkózáshoz lenne elegendő, ha most emelnék ilyen mértékben a magyar minimálbért. Ugyanakkor mivel várhatóan a több tagállamban is emelnek majd, a magyar minimálbér euróban még az emelés után is a legalacsonyabbak között maradna az EU-ban.

Azonos összegű béreknek – az eltérő árszínvonal miatt – természetesen különböző a vásárlóértéke az egyes országokban, de az sem véletlen, hogy egyszerű átváltással is sok összehasonlítás készül. A magyar kormánynak és az Európai Uniónak is célja a konvergencia, a tagállamok közötti gazdasági különbségek csökkentése, és ha sikeres a felzárkózás, akkor az idővel az árszinteket is közelíti egymáshoz. 

A Eurofound blogposztja az átlagbérek és a minimálbér változásával is külön foglalkozik a 2009 és 2021 közötti időszakban. Ebből az derül ki, hogy az EU tagállamainak kétharmadában gyorsabban nőttek a minimálbérek az átlagbéreknél ebben az időszakban. Az ilyen tagállamok közül kiemelkedik a minimálbér növekedésének tempójával a négy visegrádi ország, továbbá Románia, Bulgária, valamint a három balti EU-tagállam.

A tagállamok egy kisebb csoportjában – összesen hat országban – viszont meghaladta az átlagbérek növekedése a legkisebbekét: ebbe a csoportba tartozik Belgium, Németország, Franciaország, Írország, Luxemburg és Málta.

 

2021 Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik!

Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

 

 

ITT A BEJELENTÉS >>>  MEGNÉZEM >>>>

 

 

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK >>>>

 

Bodó Sándor hozzátette, a bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról, 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik.

Az államtitkár kiemelte, hogy a 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről: a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). TOVÁBBI LINKEK >>> MEGNÉZEM

MINIMÁLBÉR 2021: MÉG NINCS MEGÁLLAPODÁS!!!

 A béremelés érdekében a Munkástanácsok Országos Szövetsége nyitott arra, hogy egyezség szülessen a munkáltatókkal a minimálbérek négyszázalékos emeléséről. 

 

ITT A BEJELENTÉS >>>  MEGNÉZEM >>>>

 

 

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK >>>>

 

Ez a munkavállalói oldal által korábban javasolt öt százalékhoz képest pár száz forinttal jelent kevesebb fizetést jelent. Ha viszont nem születik egyezség, az érintett munkavállalók fizetésének értéke az infláció miatt csökken, amíg a nettó és a bruttó összeg nem változik - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a lapnak.

Februártól van lehetőség a magasabb fizetésre, de a 4 százalékos egyezség a januári különbözetet is tartalmazná. A közös szakszervezeti álláspont azonban továbbra is öt százalék. A tárgyalások jövő héten folytatódnak.

A kötelező legkisebb kereset négyszázalékos emelésével bruttó 167 500 forintra nőne, azaz nettó 111 500 forintot kapna kézhez a munkavállaló. Ez 4500 forinttal több, mint a jelenlegi összeg. Ha egy százalékkal nagyobb növekedésben egyeznének meg a felek, akkor mindössze 800-900 forinttal kapnának többet az emberek.

A garantált bérminimum az alacsonyabb emeléssel nettó 4500 forinttal emelkedne, az ötszázalékos plusszal pedig 7000 forinttal kapnának többet az érintettek. 

TOVÁBBI LINKEK >>> MEGNÉZEM