150 ezer forint lenne a minimálbér 2019-ben

150 ezer forint lenne a minimálbér 2019-ben

>>> Minimálbér 2019 - további hírek itt

A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik.

Az áruházláncok és a szakszervezetek közti őszi bértárgyalások tétje az, hogy bruttó 220 ezer forint körüli alapbért adjanak jövőre a munkavállalóknak – értesült a Világgazdaság. Ez azon alapul, hogy egy versenyképes bolthálózatnak 15-20 ezer forintos bérelőnyt kell biztosítania dolgozóinak a mindenkori garantált bérminimummal szemben, márpedig lapunk úgy tudja,az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó.

A munkáltatók és a szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a kormány – információink szerint – hivatalosan csak november végén, december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat.

A több mint 17 ezer főt foglalkoztató Tesco a legnagyobb bolthálózatként évről évre a bérviták kereszttüzében áll. A hipermarket képviselőivel is azzal a szándékkal ül tárgyalóasztalhoz októberben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), hogy 219-220 ezer forintos kezdő bért érjen el. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Világgazdaságnak viszonyításképp elmondta, a Tescónál már ma is lényegében minden bér 2-essel kezdődik, hiszen a bruttó 197 ezer forintos alapbér ki­egészül a pótlékokkal és a 12-16 ezer forintos cafeteriával. De ahhoz, hogy az áruházlánc megőrizze bérelőnyét a garantált bérminimummal szemben, a várt többletbevételt is el kell érnie. Márpedig a 2018 februárjában zárt üzleti évben 636-ról 623 milliárd forintra csökkent a forgalom, az adózott eredmény pedig 50-ről 17 milliárdra mérséklődött.

Ha zajos viták után is, de a Tescónál rendre megállapodás született, a Metrónál viszont kemény menet elébe néz a KASZ. Jókora, 20-30 ezer forint lehet a különbség az álláspontok között. A munkáltató azzal érvel, hogy 13-14. havi fizetést is ad, ebből fakadó előnye azonban akkor ér valamit éves szinten, ha megadja a szakszervezetek által megküldött 210 ezer forintos bérajánlatot, vagy legalábbis megközelíti. Ha nem történik érdemi előrelépés, a munkavállalók rövidesen sztrájkkal fenyegethetnek.

Egy hónapokkal korábbi felmérés már eleve elégedetlenséget tükrözött: úgy nyilatkozott a dolgozók 21 százaléka, hogy elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalékuk is elgondolkodik a váltáson. Lapunk ráadásul úgy tudja, ma sincs elég ember a vállalatnál, főleg a budapesti áruházakban: több esetben vidékről buszoztattak dolgozókat a fővárosba.

Míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – állapította meg Karsai Zoltán. Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha nehezen is, de találnak embert.

Minimálbér 2019: így változik a minimálbér >>>

Minimálbér 2019: így változik a minimálbér >>>

Az ősszel megkezdődnek a bértárgyalások, ám egyelőre még távol állnak egymástól az álláspontok: a munkáltatók megelégednének az egyszámjegyű növekedéssel, a szakszervezetek azonban ennél többet szeretnének elérni - derül ki a 24ora.eu cikkéből.

Minimálbér 2019: további cikkek >>>

A minimálbér- és bérminimum-emelés több mint 1,1 millió embert érinthet. Az elmúlt két évben a garantált bérminimum 40 százalékkal emelkedett, és a nemzetgazdasági átlagkereset is 10 százalék felett nőtt. 2014-ben a 150 ezer forintos minimálbért célozták be 2018-ra.

Pontos időpont még nincs és a kormányzati hatástanulmányt sem küldték meg - mondta a 24ora.eu kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) leköszönő főtitkára. Az alkut befolyásoló tényezők közül pedig bizonytalan, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) csak júliustól csökken újabb két százalékkal a jelenlegi 19,5 százalékról, vagy a munkaadók által preferált januári mérséklés is szóba jöhet.


Ha nem január 1-től, akkor akár még a minimálbér-emelés is megkérdőjeleződhet – valószínűsítette.

Azt nem lehet, hogy mindenki nyerjen, a dolgozó, a költségvetés (háromszorosan is a különböző adóbevételek növekedése miatt), csak a magyar kisvállalkozó nem.

• A minimálbér- és bérminimum-emelés több mint 1,1 millió embert érinthet.
• Az elmúlt két évben a garantált bérminimum 40 százalékkal emelkedett.
• A nemzetgazdasági átlagkereset is 10 százalék felett nőtt.

Ám ilyen mértékű bruttó bérnövekedés nem fenntartható olyan körülmények között, hogy a nettó szégyenteljesen alacsony az adóterhelés miatt:

• 100 forint bruttó bérből még mindig csak
• 66,5-öt kap kézhez a dolgozó, miközben mindez
• 121 forintba kerül a munkaadónak.

A MaSzSz a 4 évvel ezelőtti célkitűzést teljesítette, azóta a minimálbér nettója elérte a(z egyfős egykeresős) létminimum értékét. Most már az a cél, hogy a váratlan kiadások fedezése se legyen gond a legszerényebb keresetű háztartásokban sem.

Ehhez a szakszervezet szerint minimum két számjegyű emelésre van szükség a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is. 2014-ben a 150 ezer forintos minimálbért célozták be 2018-ra (az akkori számítások szerint ekkor érte volna el nettóban a fizetés a létminimumot, de ez végül a bruttó 138 ezer forint mellett is teljesült, mert kisebb volt az infláció). Jövőre az elnök szerint a bűvös 150 ezer forintot is meg fogja haladni a minimálbér.

Nagyobb minimálbér - és garantált bérminimum-emelés jöhet 2019-ben

Nagyobb minimálbér - és garantált bérminimum-emelés jöhet 2019-ben - írja a 24óra.

Jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet jövőre is, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken, mivel a dolgozók megtartásáért és toborzásáért folytatott harc miatt a cégeknek magasabb keresetekkel kell tartaniuk a versenyt - mondta Parragh László a Magyar Időknek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette, hogy a munkaerőért folytatott verseny miatt a nano-, mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot is, de az ország bizonyos térségeiben még mindig magas a minimálbéresek aránya.

Úgy vélte, hogy mivel a minimálbéreknél jóval nagyobb mértékben nőttek az átlagfizetések, a jövőben egyre kisebb lesz a jelentősége az őszi bértárgyalásoknak. A kamara vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteknek a jövőben úgy kellene megállapodniuk, hogy a kisebb vállalkozások is ki tudják gazdálkodni az új bértömeget.

Parragh László szerint a dolgozókért folytatott verseny nemcsak a magasabb bérekhez járul hozzá, hanem a feketén adott jövedelem visszaszorulásához is. Ennek oka, hogy a munkavállalóknak ma már kevésbé kell aggódniuk amiatt, hogy állás nélkül maradnak, s van lehetőségük váltani, ha visszaélést tapasztalnak munkaadójuktól.

Kapcsolódó cikk >>>