Alakul a 2025-ös minimálbér összege, megindultak a bértárgyalások!

 Alakul a 2025-ös minimálbér összege, megindultak a bértárgyalások!

Kapcsolódó cikk, bérek 2025 >>

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma megtartotta első ülését, ahol végleges döntések nem születtek még, de a kezdeti javaslatok alapján lehet sejteni, mennyi lesz a minimálbér összege 2025-ben hazánkban. Az is kérdés, hogy mi lesz a garantált bérminimummal: felmerült, hogy 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrik, és az utóbbi megszűnik.

 Jelentősen, akár 30 százalékkal is emelkedhet a minimálbér összege jövőre, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodnak a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek javaslatáról. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése gyakorlatilag már az első minimálbér-tárgyalásnak tekinthető, az érdekképviseleteknek idén a szokásosnál hamarabb, már november 15-éig meg kell állapodniuk a kötelező legkisebb kereset 2025-ös összegéről.

Ismét hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás körvonalazódik a kormány és a szociális partnerek között,

hasonlóan a jelentős reálbér-emelkedést és szocho-csökkentést eredményező 2016-os egyezséghez. A korábbi megállapodást minden fél sikeresnek tekinti, mivel 2016-tól gyorsuló reálbér-emelkedést eredményezett és a vállalkozások járulékterhei is jelentősen csökkentek, 27-ről 13 százalékra.

Gyökeres átalakulás előtt a magyar minimálbér?

A kötelező legkisebb munkabér összege tavaly decemberben emelkedett, összege bruttó 266 800 forint, vagyis – kedvezmények nélkül – nettó 177 400 forint. A középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum, ami jóval több munkavállalót érint, bruttó 362 ezer forint, vagyis 2176 800 forintot kap kézhez a munkavállaló, ha nem jogosult adókedvezményre. A két országos szakszervezet már korábban is tett arra javaslatot, hogy a kettős minimálbér-rendszer helyett egy összeg legyen megállapítva országos szinten.

A garantált bérminimum sem szűnne meg, csak rugalmasabbá válna: nem országos szinten, hanem ágazatonként lenne megállapítva az összeg, az érintett területen dolgozó munkáltatói képviseletek és szakszervezetek kollektív megállapodása alapján.

Fontos, hogy az ágazati bérminimum eltérhetne az országos minimálbér összegétől, de csak abban az esetben, ha erről megegyeznek a munkáltatók és a szakszervezetek. A Munkástanácsok és a Liga javaslata alapján a minimálbért – a korábbi tervezetektől eltérően – nem több év alatt, hanem egy lépcsőben, 2025-től kellene felzárkóztatni a garantált bérminimumhoz. 

Ezzel a magyar minimálbér azonnal felzárkózna az Európai Unió középmezőnyéhez.

A javaslatról ugyanakkor még nem kezdődtek érdemi egyeztetések. Úgy tudjuk, a munkáltatók sem zárkóznak el a hazai minimálbér-rendszer teljes átalakításától, ugyanakkor a képviseletek már a tavaly év végi alkudozás során közölték, vége azoknak az időknek, amikor a legkisebb bérek 10-15 százalékkal emelkedhetnek. A korábbi bérmegállapodás tapasztalatai alapján viszont a munkaadói képviseletek is számíthatnának egy jelentős béremelés esetén kompenzációra.

Óriásit nőhet 2025-től a minimálbér összege >>

A két szakszervezeti konföderáció javaslata szerint a minimálbérnek el kellene érnie már januárban a bruttó 326 ezer forintot. Ebben az esetben ugyanakkor a mintegy 700-800 ezer, jelenleg a garantált bérminimum összegéért dolgozó munkavállaló hátrányba kerülne, így a keresetüket mindenképp emelni kell.

A minimálbér így jövőre 22-32 százalékkal nőhet, összege akár a 350 ezer forintot is elérheti

attól függően, hogy a egy ilyen megállapodás esetén a garantált bérminimumot milyen módon és mikor váltaná fel az ágazati bérminimum.

Évközi minimálbér emelés és Európai minimálbér 2024 - fontos változások!

Évközi minimálbér emelés és Európai minimálbér 2024 - fontos változások!

 

Legfontosabb hírek itt >>> MINIMÁLBÉR

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint továbbra is nagy különbségek mutatkoznak a minimálbérek között az egyes uniós tagállamokban. A 2024. januári adatok értelmében Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér havi 2571 euróval, a legalacsonyabb, 477 eurós minimálbérrel pedig Bulgária rendelkezik.

A megfelelő életszínvonal létfontosságú egy társadalomban. Ennek elérésében kulcsszerepet játszik a megfelelő minimálbérek biztosítása. A minimálbérért dolgozó munkavállalók aránya Európa számos országában meghaladja a 10 százalékot. Az idei év jelentős lépést jelent az EU-tagállamokban a munka- és életkörülmények javítása felé, mivel az EU új minimálbér-irányelvének ez év november 15-ig kell hatályba lépnie.

A megfelelő minimálbér

2017 novemberében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság meghirdette a szociális jogok európai pillérét (a továbbiakban: pillér), hogy beváltsa a jólét, a haladás és a konvergencia európai ígéretét, és a szociális Európát mindenki számára valósággá tegye. Az Európai Tanács 2019. júniusi ülésén elfogadott 2019–2024-es stratégiai menetrend a pillér uniós és nemzeti szintű végrehajtására szólított fel. Ezzel összhangban az Európai Parlament és a Tanács 2022. október 19-én elfogadta az Európai Unióban a megfelelő minimálbérekről szóló (EU) 2022/2041 irányelvet Az irányelv célja a munka- és életkörülmények javítása az Európai Unióban a törvényes minimálbérek megfelelőségére vonatkozó keretrendszer létrehozásával, a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdításával, a munkavállalók nemzeti jogszabályok és/vagy kollektív szerződések szerinti minimálbér-védelemhez való jogaihoz való tényleges hozzáférésének javításával.

Nemzeti minimálbér-körkép

A minimálbéreket általában a bruttó, azaz a munkavállaló által fizetendő jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtti havi bérhányadként adják meg – a levonások országonként eltérőek. A nemzeti minimálbéreket az Eurostat kétévente teszi közzé. Ezek az összegek a minden év január 1-jén és július 1-jén fennálló helyzetet tükrözik. Ennek következtében a minimálbérek e két időpont között bevezetett módosításai csak a következő kétéves adatközlésnél jelennek meg. Az EU-tagállamokban a minimálbérek a bulgáriai 477 EUR/hó és a luxemburgi 2 571 EUR/hó között mozognak. 2024. január 1-jén a 27 uniós tagállamból 22-ben volt nemzeti minimálbér, beleértve Ciprust is (2023. január 1-jétől). A nemzeti minimálbérrel nem rendelkező uniós országok a következők voltak: Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország.

A 2024. január 1-jén alkalmazandó nemzeti havi bruttó minimálbér euróban kifejezett szintje alapján az érintett uniós tagállamok három különböző csoportba sorolhatók:

1. csoport (havi 1 500€ feletti nemzeti minimálbér): Luxemburg, Írország, Hollandia, Németország, Belgium és Franciaország. A nemzeti minimálbérek a franciaországi 1 767 eurótól a luxemburgi 2 571 euróig terjedtek.

2. csoport (havi 1001–1499€ közötti nemzeti minimálbér): Spanyolország és Szlovénia. A nemzeti minimálbér Szlovéniában 1 254 euró, Spanyolországban pedig 1 323 euró volt.

3. csoport (havi 1000€ vagy alacsonyabb nemzeti minimálbér): Ciprus, Lengyelország, Portugália, Málta, Litvánia, Görögország, Horvátország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Magyarország, Románia és Bulgária. Ebben a kategóriában a nemzeti minimálbérek a bulgáriai 477 eurótól a ciprusi 1000 euróig terjedtek.

A 2014 januárja és 2024 januárja közötti átlagos éves növekedési ütem Romániában volt a legmagasabb (+13,3 százalék), ezt követte Litvánia (+12,3 százalék), Bulgária (+10,6 százalék), Csehország (+9,4 százalék) és Lengyelország (+9,2 százalék) . Az uniós tagállamok közül a legalacsonyabb átlagos éves növekedési rátát Franciaországban (+2,0 százalék), Máltán (+2,6 százalék), Belgiumban és Görögországban (egyaránt +2,9 százalék), valamint Luxemburgban (+3,0 százalék) regisztrálták. Az Egyesült Államok a 2. csoportba tartozna (havi 1 137 EUR szövetségi szinten).

A minimálbérek vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve

A minimálbérek közötti eltérések az árszínvonalbeli különbségekkel való kiigazítás után lényegesen kisebbek. A vásárlóerővel kiigazítva Németország áll az élen 1 883 PPS minimálbérrel, ami azt jelzi, hogy a helyi megélhetési költségeket figyelembe véve a német munkavállalók viszonylag nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek a minimálbérből származó keresetükből. Ez a PPS-kiigazítás kiegyenlítettebb feltételeket biztosít a bérek tényleges gazdasági hatásának összehasonlításához a különböző gazdasági feltételekkel rendelkező országok között.

Az EU-n belüli összehasonlíthatóság megteremtéséhez a bruttó hazai terméket vagy annak főbb összetevőit egy speciális pénzegységben, az ún. vásárlóerőstandard-ban fejezik ki, amit PPS-sel (angolul Purchasing Power Standard) rövidítenek. A PPS egy olyan fiktív valutaegység, melynek vásárlóereje ugyanakkora, mint egy euróé az EU-ban átlagosan. Forrás: ksh.hu

A nemzeti minimálbérrel rendelkező uniós tagállamok vásárlóerő-egységen alapuló összehasonlítása szerint három csoportba sorolhatók:

1. csoport (ahol a nemzeti minimálbér PPS 1 250 felett van): Németország, Luxemburg, Hollandia, Belgium, Franciaország, Írország, Lengyelország, Szlovénia és Spanyolország. A nemzeti minimálbérek a spanyolországi 1374 PPS és a németországi 1883 PPS között mozogtak.

2. csoport (ahol a nemzeti minimálbér 1 000 PPS és 1 250 PPS között van): Litvánia, Horvátország, Románia, Ciprus, Portugália, Görögország, Málta és Magyarország. A nemzeti minimálbérek a magyarországi 1 007 PPS és a litvániai 1 172 PPS között mozogtak.

3. csoport (ahol a nemzeti minimálbér 1 000 PPS alatt van): Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Bulgária. A nemzeti minimálbérek a bulgáriai 816 PPS és a csehországi 948 PPS között mozogtak.

Fontos a minimálbérek rendszeres kiigazítása

A reálminimálbérek a legtöbb uniós tagállamban csökkentek, amikor az infláció 2022-ben elérte a legmagasabb szintet. Az OECD rendszeres felülvizsgálatra szólít fel az alacsonyan fizetett munkavállalók életszínvonalának védelme érdekében. „Fontos, hogy a törvényes minimálbéreket rendszeresen kiigazítsák” – áll az OECD Minimum Wages in Times of Rising Inflation című jelentésében.

A Lidl idén szeptemberben 5 százalékkal emeli a dolgozók bérét - derül ki a munkatársaknak küldött belső levélből. Ebben írnak a 2023-as emelésekről, azonban arról nem, hogy januárban nőttek volna a keresetek a cégnél. Ez azonban nem jelent reálbércsökkenést a tavalyi emelés áthúzódó hatása miatt. Időközben a Lidl is reagált a témában feltett kérdésünkre: kiderült, hogy a bolti dolgozók márciusban is kapnak emelést.  

A levélben - amelyet a Lidl vezetősége küldött a dolgozóknak - felidézik, hogy 2023. januárjában, illetve szeptemberben is 10-10 százalékkal emelték a béreket, de ha beleszámolják a bérszint és bérkategória-változásokat is, akkor ez 27 százalékos emelést is jelenthetett.

Idén szeptemberben emelik a fizetéseket, januári változásról nincs szó a levélben.

Lapunk megkérdezte a Lidl, hogy alakulnak a béremelések idén. A cég megerősítette, hogy a levélben szereplő 5 százalékos emelést a raktárakban dolgozó fizikai munkavállalókat érinti, vagyis ők valóban szeptemberben kapnak 5 százalékos emelést. Emellett azonban

az áruházi dolgozók 2024. március 1-jétől 10, míg az üzletvezetők, és az üzletvezető-helyettesek 5 százalékos béremelésben részesülnek.

A vállalat 15 hónap leforgása alatt üzleteiben immár öt, alkalommal emelt bért valamint 2023-ban minden munkavállaló részesült az esedékes bérszint-váltásában is. A bolti dolgozók átlagosan legalább 41 százalékos béremelésben részesültek tavaly január óta. 

Áthúzódó hatás

A Lidl évközi emelései miatt nehézkesebb számolni a béremelés éves mértékével. Még ha idén a raktári dolgozóknak csak szeptemberben emel a cég, januártól szeptemberig a tavaly évközi emelés miatt így is 10%-kal többet kapnak a dolgozók, mint az előző év hasonló időszakában. Ez az áthúzódó hatás összességében azt eredményezi, hogy (a szeptemberi béremeléssel együtt számolva) a 2024-es éves átlagos béremelkedés 8,2% körüli lehet a raktári dolgozóknál írja a news7.

A nemzetgazdaságban a béremeléseket jellemzően a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése határozza meg. Ez tavaly decemberben 15, illetve 10 százalékkal emelkedett. Ennél azonban a munkaadók jellemzően óvatosabbak 2024-ben. A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok idén kisebb emeléseket terveznek, mint tavaly. A munkavállalók 43 százaléka idén 5 és 10 százalék közötti béremelésre számíthat.

A 2024-es minimálbér már 2023 decembertől emelkedik, itt vannak a pomtos összegek!

 

2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266 800 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326 000 forint.

 

További információk itt >>>

 

Ez számos más értékhatárt megváltoztat december 1-től:

• A személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor 2023 decemberében a 232 000 forint egyharmada száz forintra kerekítve vehető figyelembe (77 300 forint),
• A mezőgazdasági őstermelőknél 2023-ban az adómentes őstermelői bevétel éves összege 1 392 000 forint, az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár 27 840 000 forint, és az átalányadózó őstermelőknek 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelme adómentes,
• Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál az átalányadózás éves bevételi értékhatára 27 840 000 forint, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 139 200 000 forint, 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelem adómentes.
• A kiizető csekély értékű ajándékot évi egy alkalommal 23 200 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként.
• A zakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 232 000 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 116 000 forint összegben adhat.
• A kifizető több magánszemélynek szervezett vendéglátás, szabadidős rendezvény keretében személyenként 58 000 forint értékű ajándéktárgyat adhat egyes meghatározott juttatásként,
• A távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónál a távmunkavégzéssel összefüggésben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege 2023 decemberében is legfeljebb 23 200 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el. További cikkek >>>
  

Szociális hozzájárulási adó

A minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét állapítja meg. A szochóból 2023-ban érvényesíthető kedvezmények számításakor ezért minimálbérként a 232 000 forintot kell figyelembe venni.

Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szocho alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, ez továbbra is a 232 000 forint huszonnégyszerese, azaz 5 568 000 forint.

Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szochót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbérként az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 232 000 forintot kell figyelembe vennie 2023-ban. Kivétel azonban az egyéni és társas vállalkozók kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezésekben említett minimálbér, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum havi összege. Ezekben az esetekben a 2023. decemberre vonatkozó kötelezettséget a 266 800 forint, és a 326 000 forint alapulvételével kell meghatározni.

Társadalombiztosítási járulék

A Tbj törvény szerint minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában főtevékenységtől függően a garantált bérminimum havi összege. A 2023. decemberi tb-járulék megállapításakor minimálbérként 266 800 forintot, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, azaz 326 000 forintot kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell szja-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeget az adóév első napján hatályos minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével kell meghatározni.

Ennek megfelelően a mentesített keretösszeg számításakor a 232 000 forint jelenti a számítás alapját. Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot (296 400 forintot) kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállalónál a munkáltató által fizetendő közteher mértékét és a nyugellátás számítási alapját a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével, 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

Ennek megfelelően 2023. december 1-jétől a közteher

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1300 forint,
• alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, vagyis 2700 forint,
• filmipari statiszta esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8000 forint.

A nyugellátás számítási alapja is változik, ami 2023. december 1-jétől:

• 1 300 forint közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 3 700 forint,
• 2 700 forint vagy azt meghaladó közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, vagyis 7 500 forint.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2023. január 1-jén hatályos minimálbért, a 232 000 forintot kell alapul vennie.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató 2023 decemberében az általa kifizetett munkabérnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért, azaz a 266 800 forintot meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. 

Kapcsolódó cikk >>>