Garantált bérminimum 2027: ennyi lehet a szakmunkások bruttó és nettó fizetése

 

Garantált bérminimum 2027: ennyi lehet a szakmunkások bruttó és nettó fizetése

A garantált bérminimum 2027-es összege még nem ismert, a 2026-ban érvényes havi bruttó 373 200 forintos szakmunkás minimálbérből azonban már kiszámíthatók a lehetséges összegek.

A garantált bérminimum emelésének mértékéről külön megállapodás születhet. Ez azt jelenti, hogy a szakmunkás minimálbér nem feltétlenül ugyanolyan százalékkal emelkedik majd, mint az általános minimálbér.

 

A végleges döntésig ezért több forgatókönyvvel érdemes számolni.

Mi a garantált bérminimum?

A garantált bérminimum azokat a munkavállalókat érintheti, akik olyan munkakörben dolgoznak, amelynek betöltéséhez jogszabály, munkáltatói előírás vagy a munkakör követelménye alapján legalább középfokú végzettség vagy szakképzettség szükséges.

Nem elegendő tehát önmagában az, hogy a dolgozónak van szakmai végzettsége. A magasabb kötelező bér alkalmazásánál azt is meg kell vizsgálni, hogy a betöltött munkakör megköveteli-e ezt a képesítést.

A garantált bérminimumot gyakran szakmunkás minimálbérnek is nevezik, bár a hivatalos elnevezése garantált bérminimum.

Mennyi a garantált bérminimum 2026-ban?

A havi garantált bérminimum 2026-ban teljes munkaidős foglalkoztatás esetén bruttó 373 200 forint.

Kedvezmények nélkül, a jelenlegi általános levonások alapján ez körülbelül nettó 248 178 forintos havi fizetést jelent.

Bruttó garantált bérminimum: 373 200 forint

Személyi jövedelemadó: 55 980 forint

Társadalombiztosítási járulék: 69 042 forint

Kedvezmények nélküli nettó fizetés: 248 178 forint

Ez az összeg szolgálhat kiindulópontként a 2027-es szakmunkás minimálbér kiszámításához.

Garantált bérminimum 2027: lehetséges bruttó és nettó összegek

A következő számítások azt mutatják meg, hogy különböző emelési mértékek mellett hogyan alakulhatna a garantált bérminimum 2027-ben.

A nettó összegek változatlan, összesen 33,5 százalékos levonással, adókedvezmények nélkül készített becslések.

5 százalékos emelés

Bruttó garantált bérminimum: 391 860 forint

Becsült nettó fizetés: 260 587 forint

Nettó növekedés 2026-hoz képest: 12 409 forint

6 százalékos emelés

Bruttó garantált bérminimum: 395 592 forint

Becsült nettó fizetés: 263 069 forint

Nettó növekedés 2026-hoz képest: 14 891 forint

7 százalékos emelés

Bruttó garantált bérminimum: 399 324 forint

Becsült nettó fizetés: 265 550 forint

Nettó növekedés 2026-hoz képest: 17 372 forint

8 százalékos emelés

Bruttó garantált bérminimum: 403 056 forint

Becsült nettó fizetés: 268 032 forint

Nettó növekedés 2026-hoz képest: 19 854 forint

9 százalékos emelés

Bruttó garantált bérminimum: 406 788 forint

Becsült nettó fizetés: 270 514 forint

Nettó növekedés 2026-hoz képest: 22 336 forint

10 százalékos emelés

Bruttó garantált bérminimum: 410 520 forint

Becsült nettó fizetés: 272 996 forint

Nettó növekedés 2026-hoz képest: 24 818 forint

14 százalékos emelés

Bruttó garantált bérminimum: 425 448 forint

Becsült nettó fizetés: 282 923 forint

Nettó növekedés 2026-hoz képest: 34 745 forint

Ezek az összegek nem hivatalos 2027-es béradatok. Kizárólag matematikai példák, amelyek a 2026-os bruttó 373 200 forintos garantált bérminimumból indulnak ki.

Ugyanannyival emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum?

A két kötelező legkisebb munkabér emelése nem feltétlenül azonos mértékű.

A minimálbér minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónál meghatározza a legalacsonyabb alapbért. A garantált bérminimum ezzel szemben csak a megfelelő végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkaköröknél alkalmazandó.

A tárgyalások során ezért külön-külön határozhatják meg:

– az általános minimálbér összegét,

– a garantált bérminimum összegét,

– a két bér közötti különbséget,

– a munkáltatói terhek esetleges változását.

A szakmunkás minimálbér emelésénél a vállalkozások teherbíró képessége is fontos szempont lehet, mivel számos ágazatban jelentős számú dolgozót foglalkoztatnak garantált bérminimumon.

Mennyi lehet a nettó garantált bérminimum 2027-ben?

A nettó fizetés pontos összege a bruttó béren kívül a 2027-ben hatályos adó- és járulékszabályoktól, valamint a munkavállaló által igénybe vehető kedvezményektől is függ.

A számításnál többek között a következő kedvezményeket kell figyelembe venni:

– családi adókedvezmény,

– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,

– 30 év alatti anyák kedvezménye,

– többgyermekes anyák adómentessége,

– első házasok kedvezménye,

– személyi kedvezmény.

Ezek alkalmazásával a ténylegesen kézhez kapott fizetés magasabb lehet a kedvezmények nélkül kiszámított nettó összegnél.

Kinek jár a garantált bérminimum?

A garantált bérminimum alkalmazásához alapvetően két feltételt kell megvizsgálni.

Az egyik az, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges-e legalább középfokú végzettség vagy szakképzettség. A másik pedig az, hogy a munkavállaló ténylegesen rendelkezik-e az előírt képesítéssel.

Ha a munkakör nem igényel középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést, akkor a dolgozónak önmagában a végzettsége miatt nem feltétlenül jár garantált bérminimum.

A munkaszerződésben és a munkaköri leírásban ezért egyértelműen meg kell határozni a betöltött pozíciót és annak követelményeit.

Garantált bérminimum részmunkaidőben

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a havi garantált bérminimumot a munkaidő arányában kell meghatározni.

Napi 4 órás foglalkoztatásnál főszabály szerint a teljes munkaidős havi összeg fele jár.

Napi 6 órás foglalkoztatásnál a teljes munkaidős összeg 75 százalékával lehet számolni.

Napi 8 órás foglalkoztatásnál a teljes havi garantált bérminimum jár.

A pontos fizetés a munkarendtől, az elszámolási időszaktól, a pótlékoktól és az egyéb bérelemektől is függhet.

Mikor jelentik be a garantált bérminimum 2027-es összegét?

A 2027-es összegről a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek egyeztetése után születhet megállapodás.

A tárgyalások során figyelembe vehetik a várható inflációt, a gazdasági növekedést, a keresetek alakulását, a foglalkoztatottságot és a vállalkozások költségeit.

A végleges garantált bérminimum várhatóan 2026 utolsó hónapjaiban válhat ismertté. Az új összeget ezt követően jogszabályban is ki kell hirdetni.

Összefoglalás

A garantált bérminimum 2027-es összege még nem ismert. A 2026-os havi bruttó 373 200 forintos bérből kiindulva 5 százalékos emelés esetén bruttó 391 860 forint, 8 százalékos emelésnél bruttó 403 056 forint, 10 százalékos emelés esetén pedig bruttó 410 520 forint lehetne a szakmunkás minimálbér.

A nettó összeg a végleges bruttó bértől, a 2027-es adózási szabályoktól és az igénybe vett kedvezményektől függ majd. A felsorolt összegek ezért tájékoztató számítások, nem hivatalos 2027-es béradatok.

Minimálbér 2027: a 14 százalékos emelés helyett kisebb összeg jöhet

Minimálbér 2027: a 14 százalékos emelés helyett kisebb összeg jöhet

Egyre bizonytalanabb, hogy megvalósulhat-e a korábban 2027-re tervezett 14 százalékos minimálbér-emelés. Bár az eredeti többéves bérmegállapodás még jelentős növekedéssel számolt, a gazdaság teljesítménye és a vállalkozások teherbíró képessége miatt újabb egyeztetésekre lehet szükség.

A 2027-es minimálbér végleges összege egyelőre nem ismert. A munkáltatói oldal szerint a gazdasági feltételek nem feltétlenül tesznek lehetővé kétszájegyű béremelést, ezért a korábban tervezettnél kisebb, akár egyszámjegyű emelés kerülhet napirendre.

A minimálbér 2027 legfrissebb hírei és a várható összegek folyamatosan frissülnek ezen az oldalon.

Mi történt a 14 százalékos minimálbér-emeléssel?

A korábbi bérmegállapodás alapján a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedett volna.

A gazdasági teljesítmény azonban elmaradt az eredeti várakozásoktól. Emiatt már a 2026-ra tervezett 13 százalékos emelést is módosították: a havi bruttó minimálbér végül 11 százalékkal, 322 800 forintra emelkedett.

Ez azért különösen fontos, mert a 2027-re korábban megjelent 374 600 forintos összeg még az eredeti bérpályához kapcsolódott. Mivel a 2026-os kiinduló összeg megváltozott, a régi számítás már nem alkalmazható automatikusan.

Mennyi lehet a minimálbér 2027-ben?

A végleges összegről még nem született megállapodás. A 2026-os havi bruttó 322 800 forintos minimálbérből kiindulva azonban kiszámítható, hogy különböző emelési mértékek milyen összeget eredményeznének.

5 százalékos emelés esetén: bruttó 338 940 forint

6 százalékos emelés esetén: bruttó 342 168 forint

7 százalékos emelés esetén: bruttó 345 396 forint

8 százalékos emelés esetén: bruttó 348 624 forint

9 százalékos emelés esetén: bruttó 351 852 forint

10 százalékos emelés esetén: bruttó 355 080 forint

14 százalékos emelés esetén: bruttó 367 992 forint

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek kizárólag matematikai példák. Nem hivatalos összegek, és nem jelentik azt, hogy már megszületett volna a döntés a 2027-es emelés mértékéről.

A 374 600 forintos összeg már nem tekinthető biztosnak

A korábbi tervekben 374 600 forintos havi bruttó minimálbér szerepelt 2027-re. Ez az összeg azonban a 2026-ra eredetileg tervezett 328 600 forintos minimálbér 14 százalékos emelésével adódott.

A 2026-os minimálbér végül nem 328 600, hanem 322 800 forint lett. Ha erre az összegre számítanánk 14 százalékos emelést, akkor a 2027-es bruttó minimálbér 367 992 forint lenne.

A 374 600 forintos adat ezért már csak a korábbi bérmegállapodásban meghatározott célként értelmezhető, nem pedig végleges 2027-es minimálbérként.

Mekkora lehet a nettó minimálbér 2027-ben?

A nettó összeg nemcsak a bruttó minimálbértől, hanem a 2027-ben érvényes adó- és járulékszabályoktól is függ.

Ha nem változnának a jelenlegi általános levonások, és a munkavállaló semmilyen adókedvezményt nem venne igénybe, akkor a nettó fizetés a bruttó összeg körülbelül 66,5 százaléka lehetne.

Bruttó 338 940 forint esetén a becsült nettó körülbelül 225 395 forint.

Bruttó 345 396 forint esetén a becsült nettó körülbelül 229 688 forint.

Bruttó 348 624 forint esetén a becsült nettó körülbelül 231 835 forint.

Bruttó 355 080 forint esetén a becsült nettó körülbelül 236 128 forint.

Bruttó 367 992 forint esetén a becsült nettó körülbelül 244 715 forint.

Ezek tájékoztató számítások. A családi adókedvezmény, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és más adómentességek jelentősen növelhetik a kézhez kapott összeget.

A nettó és bruttó fizetés kiszámításához használható a minimálbér-kalkulátor:

Mi lesz a garantált bérminimummal?

A garantált bérminimum azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyek betöltéséhez legalább középfokú végzettség vagy szakképzettség szükséges.

A garantált bérminimum 2027-es emelésének mértéke szintén nem tekinthető véglegesnek. Elképzelhető, hogy a minimálbér és a szakmunkás minimálbér eltérő százalékkal emelkedik majd, ahogyan erre korábban is volt példa.

Mikor derülhet ki a 2027-es minimálbér összege?

A végleges összegről a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek kell megállapodniuk. A tárgyalások során többek között a várható inflációt, a gazdasági növekedést, a reálbérek alakulását és a vállalkozások teherbíró képességét is figyelembe veszik.

A megállapodás jellemzően az év utolsó hónapjaiban születik meg, ezért 2026 őszén és végén érkezhetnek a legfontosabb hírek. A végleges összegeket ezt követően jogszabályban is ki kell hirdetni.

Összefoglalás

A 2027-re korábban tervezett 14 százalékos minimálbér-emelés megvalósulása bizonytalanná vált. A munkáltatók kisebb, akár egyszámjegyű emelést tarthatnak gazdaságilag teljesíthetőnek.

A jelenlegi helyzetben ezért még sem a bruttó, sem a nettó minimálbér pontos összegét nem lehet biztosan megmondani. A 374 600 forintos korábbi adatot sem szabad végleges összegként kezelni, mivel időközben a 2026-os minimálbér és ezzel együtt a számítás kiindulópontja is megváltozott.

A 2027-es minimálbér pontos összege csak az új bérmegállapodás és a vonatkozó jogszabály megjelenése után válik hivatalossá.

4, 6, 8 órás minimálbér 2026-ban

 4, 6, 8 órás minimálbér 2026-ban

 „Jelentősen közeledtek az álláspontok, de abban maradtunk, hogy amíg kormány nem dönt a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről, nem kommunikálunk konkrét számokról” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. 

Hétfőn összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ahol a kormány képviseletében jelen volt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is. A téma természetesen a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke volt.

Hetek óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A mostani VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, ami mindkét félnek megfelel” írta a Hitelforum.hu..

A szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése azóta napirenden van, hogy kiderült, idén a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.

 Minimálbér 2026

Milyen összegekre számíthatnak a dolgozók az emelések lépcsőinél?

A kormány célja a béremelési programmal, hogy a minimálbér mielőbb 400 000 forintra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen. A minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik. A garantált bérminimum jövő évi emelésére is megállapodás született, 2025-ben 7 százalékkal, 348 800 forintra fog növekedni, s a 2026-os és 2027-es értékeket évente fogják megállapítani.

Friss hírek, cikkek nap mint nap 

Hogyan segíti a kormány a saját eszközeivel a béremelés teljesülését?

A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azokat a munkáltatókat, akik minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik csúsztatva kell majd befizetniük a szociális hozzájárulási adót: tehát 2025-ben a 2024-est, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően. A munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának növelésére is szükség lesz, ezért a kormány az akcióterv részeként a Demján Sándor Programban mintegy 1400 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését, növekedését.

Más juttatásokra is hatással van a minimálbér emelése?

Igen, a minimálbér és a garantált bérminimum-emelés nyomán több családi ellátás összege is nő. Emelkedik a GYED maximális összege, 373 ezerről 407 ezer forintra, a diplomás GYED alapképzés esetén 186 ezer forintról 203 ezer forintra, mesterképzés esetén 228 ezerről 244 ezer forintra emelkedik jövőre. Az emelt összegeket a februári kifizetéssel kapják kézhez az érintettek. Emellett a minimálbér összegére, több mint havi 290 ezer forintra emelkedik a GYOD.

Hogyan támogatja a gazdasági növekedést ez az intézkedés?

A megállapodás garantálja, hogy jövőre is nagymértékben emelkedjen a fizetések vásárlóereje, hiszen 2025-ben a minimálbér 9 százalékos emelkedése, és a dinamikus bérnövekedés jelentősen meghaladhatja a 3-4 százalékra várható infláció mértékét. A bérek tartós és érdemi emelése hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez, vagyis ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el, ami a célja az egész akciótervnek. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a munkáshitel program elindítása és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása is gyorsítani fogja.

 

Alakul a 2025-ös minimálbér összege, megindultak a bértárgyalások!

 Alakul a 2025-ös minimálbér összege, megindultak a bértárgyalások!

Kapcsolódó cikk, bérek 2025 >>

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma megtartotta első ülését, ahol végleges döntések nem születtek még, de a kezdeti javaslatok alapján lehet sejteni, mennyi lesz a minimálbér összege 2025-ben hazánkban. Az is kérdés, hogy mi lesz a garantált bérminimummal: felmerült, hogy 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrik, és az utóbbi megszűnik.

 Jelentősen, akár 30 százalékkal is emelkedhet a minimálbér összege jövőre, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodnak a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek javaslatáról. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése gyakorlatilag már az első minimálbér-tárgyalásnak tekinthető, az érdekképviseleteknek idén a szokásosnál hamarabb, már november 15-éig meg kell állapodniuk a kötelező legkisebb kereset 2025-ös összegéről.

Ismét hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás körvonalazódik a kormány és a szociális partnerek között,

hasonlóan a jelentős reálbér-emelkedést és szocho-csökkentést eredményező 2016-os egyezséghez. A korábbi megállapodást minden fél sikeresnek tekinti, mivel 2016-tól gyorsuló reálbér-emelkedést eredményezett és a vállalkozások járulékterhei is jelentősen csökkentek, 27-ről 13 százalékra.

Gyökeres átalakulás előtt a magyar minimálbér?

A kötelező legkisebb munkabér összege tavaly decemberben emelkedett, összege bruttó 266 800 forint, vagyis – kedvezmények nélkül – nettó 177 400 forint. A középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum, ami jóval több munkavállalót érint, bruttó 362 ezer forint, vagyis 2176 800 forintot kap kézhez a munkavállaló, ha nem jogosult adókedvezményre. A két országos szakszervezet már korábban is tett arra javaslatot, hogy a kettős minimálbér-rendszer helyett egy összeg legyen megállapítva országos szinten.

A garantált bérminimum sem szűnne meg, csak rugalmasabbá válna: nem országos szinten, hanem ágazatonként lenne megállapítva az összeg, az érintett területen dolgozó munkáltatói képviseletek és szakszervezetek kollektív megállapodása alapján.

Fontos, hogy az ágazati bérminimum eltérhetne az országos minimálbér összegétől, de csak abban az esetben, ha erről megegyeznek a munkáltatók és a szakszervezetek. A Munkástanácsok és a Liga javaslata alapján a minimálbért – a korábbi tervezetektől eltérően – nem több év alatt, hanem egy lépcsőben, 2025-től kellene felzárkóztatni a garantált bérminimumhoz. 

Ezzel a magyar minimálbér azonnal felzárkózna az Európai Unió középmezőnyéhez.

A javaslatról ugyanakkor még nem kezdődtek érdemi egyeztetések. Úgy tudjuk, a munkáltatók sem zárkóznak el a hazai minimálbér-rendszer teljes átalakításától, ugyanakkor a képviseletek már a tavaly év végi alkudozás során közölték, vége azoknak az időknek, amikor a legkisebb bérek 10-15 százalékkal emelkedhetnek. A korábbi bérmegállapodás tapasztalatai alapján viszont a munkaadói képviseletek is számíthatnának egy jelentős béremelés esetén kompenzációra.

Óriásit nőhet 2025-től a minimálbér összege >>

A két szakszervezeti konföderáció javaslata szerint a minimálbérnek el kellene érnie már januárban a bruttó 326 ezer forintot. Ebben az esetben ugyanakkor a mintegy 700-800 ezer, jelenleg a garantált bérminimum összegéért dolgozó munkavállaló hátrányba kerülne, így a keresetüket mindenképp emelni kell.

A minimálbér így jövőre 22-32 százalékkal nőhet, összege akár a 350 ezer forintot is elérheti

attól függően, hogy a egy ilyen megállapodás esetén a garantált bérminimumot milyen módon és mikor váltaná fel az ágazati bérminimum.

Minimálbér-emelés 2023: aggódhatnak a magyar munkavállalók!

 

Rohamosan fogy az idő, de a munkaadók egyik képviselője optimista azzal kapcsolatban, hogy lesz bérmegállapodás még ebben az évben. Ennél kevésbé derűlátó a munkavállalói oldal: az egyik szakszervezeti elnök szerint a kormány eddig kevésbé volt nyitott az ötleteikre, pedig azok nem kizárólag a munkavállalóknak lettek volna jók. Megkérdeztük, hogy állnak a 2023-as minimálbér tárgyalásai - és hogy egyáltalán figyelembe lehet-e venni a vágtató inflációt, amikor konkrét számokról kezdenek majd beszélni.

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, ami a jövő évi minimálbér összegét illeti. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők ugyanakkor azt is elismerték, hogy a számok még nem is kerültek szóba, egyelőre azt várják, hogy a kormány is meghallgassa a javaslataikat. Az idő azonban egyre fogy, és legalábbis kérdéses, mit sikerül végül elfogadtatni mind egymással, mind a kormánnyal, mire a konkrét számokat kell közölni.

 

Lesöprik az ötleteket

Több javaslatra sem volt nyitott eddig a kormány azok közül, melyeket a LIGA Szakszervezet tett az asztalra – ezt a szervezet elnökétől tudtuk meg. Mészáros Melinda lapunk kérdésére elmondta, hogy bár mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak jó lett volna, ha elfogadják a javaslataikat, a jelenlegi gazdasági környezetben nehezen elképzelhető, hogy a kormány elfogadja ezeket a 2023-as évre vonatkoztatva.

Korábban is javasoltuk már, hogy a minimálbér legyen adómentes a garantált bérminimum mértékéig, erre azonban eddig nem volt fogadókészség a kormányzat részéről. Ezzel az intézkedéssel a nettó bérét mindenkinek növelhettük volna, de jó lenne a foglalkoztatóknak is, akik azért nagy rézben mikro-vagy kisvállalkozások, ezzel jelentős terhet vettünk volna le a vállukról. Javasoltuk azt is, hogy a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, amit minden munkaadó fizet, azt töröljük el, és az álláskeresési járadékot, és hasonlókat egy különálló költségvetési zsebből finanszírozza a kormányzat, és ne a munkavállalók fizessék meg ezeket a díjakat – ez is nettóbér-emelkedést hozhatna. Ebben a kritikus időszakban azonban, amikor várható a jövő évben az álláskeresők számának emelkedése, azt várjuk, hogy ezekre a javaslatokra sem lesz nyitott a kormányzat

- mondta lapunknak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Mindent nem lehet

A munkavállalók képviselői nagyon szeretnék, ha az inflációt követné a minimálbér, de a munkaadók azt kérik, hogy őket is értsék meg a tárgyalásoknál – ezt már Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke nyilatkozta a Pénzcentrumnak. Elismerte ugyan, hogy az infláció mértékének alakulását figyelembe szokás venni a tárgyalásokon, de egyszerre mindent nem lehet. Ráadásul a munkaadók eleve nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a gazdasági növekedés lassulása a vállalkozások bevételeire is negatív hatással van.

Az infláció egy bértágyalásnál valóban egy olyan tényező, amelyet figyelembe kell venni, de önmagában nem lehet azt mondani, hogy mindenképpen legyen annyi, mint az infláció mértéke. Inkább attól függenek a tárgyalási pozíciók és a felvetett kívánságok, hogy a gazdasági növekedés és más hasonló mutatók, illetve a várakozások, előrejelzések hogyan alakulnak. Hogy konkretizáljam: ha két dolgot nézek, mondjuk az inflációt és a gazdasági növekedést, akkor gazdasági növekedés esetén sokkal könnyebb azt mondani, hogy igen, igyekezzünk a bérekkel az inflációt lekövetni. Abban az esetben azonban, ha a gazdaság teljesítménye csökken, vagyis a vállalatok bevételei is csökkennek, akkor nem lehet azt mondani és kérni, hogy a bérek kövessék az inflációt. Hallok olyan hangokat, amelyek 26 százalékos minimálbér-emelést szeretnének: anélkül, hogy én elárulnám, milyen konkrét emelkedést szeretnék jövőre, azt kell mondanom, hogy ez a kérés biztosan nem teljesíthető

- mondta Rolek Ferenc. A szakértőt megkérdeztük arról is, van-e arra esély, hogy nem sikerül megegyezni a minimálbérről még ebben az évben: szerinte ez elképzelhetetlen. Az eddigi évek tapasztalatai alapján biztos abban, hogy ha véleménykülönbségek is vannak a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, azt biztosan sikerül elsimítani az év végéig, és meglesz a megegyezés.

Minimálbér összege 2022: 200 ezer forint lehet a minimálbér!

 Minimálbér összege 2022:

Orbán Viktor újabb részletet osztott meg közösségi oldalán a ma reggeli rádió interjúból. A miniszterelnök többek között arról beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy miért kell megemelni a minimálbért Magyarországon.

 

További részletek itt - KATT IDE 

 

"Ha egy biztonságosabb, kevésbé törékeny gazdaságot akarunk látni, akkor a családoknak is nagyobb biztonságban kell lenniük anyagi értelemben. Ezért a minimálbért meg kell emelni" - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök hozzá tette: Senki nem gondolta volna évekkel ezelőtt sem, hogy ez valaha is elérhető lesz, hogy Magyarországon 200 ezer forintot meghaladhatja a minimálbér, de most ezen dolgozunk.

 

 

 

 

A napokban Orbán Viktor miniszterelnök többször is beszélt arról, hogy „egy van több lépésben” 200 ezer forintra emelnék a minimálbér jelenleg 167 400 forintos szintjét. A 200 ezres szint átváltva 578 euró lenne, ami éppen hogy a tanulmányban szereplő 579 eurós cseh szinthez való felzárkózáshoz lenne elegendő, ha most emelnék ilyen mértékben a magyar minimálbért. Ugyanakkor mivel várhatóan a több tagállamban is emelnek majd, a magyar minimálbér euróban még az emelés után is a legalacsonyabbak között maradna az EU-ban.

Azonos összegű béreknek – az eltérő árszínvonal miatt – természetesen különböző a vásárlóértéke az egyes országokban, de az sem véletlen, hogy egyszerű átváltással is sok összehasonlítás készül. A magyar kormánynak és az Európai Uniónak is célja a konvergencia, a tagállamok közötti gazdasági különbségek csökkentése, és ha sikeres a felzárkózás, akkor az idővel az árszinteket is közelíti egymáshoz. 

A Eurofound blogposztja az átlagbérek és a minimálbér változásával is külön foglalkozik a 2009 és 2021 közötti időszakban. Ebből az derül ki, hogy az EU tagállamainak kétharmadában gyorsabban nőttek a minimálbérek az átlagbéreknél ebben az időszakban. Az ilyen tagállamok közül kiemelkedik a minimálbér növekedésének tempójával a négy visegrádi ország, továbbá Románia, Bulgária, valamint a három balti EU-tagállam.

A tagállamok egy kisebb csoportjában – összesen hat országban – viszont meghaladta az átlagbérek növekedése a legkisebbekét: ebbe a csoportba tartozik Belgium, Németország, Franciaország, Írország, Luxemburg és Málta.

 

2021 Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik!

Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

 

 

ITT A BEJELENTÉS >>>  MEGNÉZEM >>>>

 

 

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK >>>>

 

Bodó Sándor hozzátette, a bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról, 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik.

Az államtitkár kiemelte, hogy a 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről: a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). TOVÁBBI LINKEK >>> MEGNÉZEM

Nem született megállapodás a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről! 2021 Januárban fognak dönteni a béremelés mértékéről!

 Nem született megállapodás a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről! 2021 Januárban fognak dönteni a béremelés mértékéről!

 

ITT A BEJELENTÉS >>>  MEGNÉZEM >>>>

 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), december 30-i ülésén, amely idén az utolsó egyeztetés. A kormány azonban nem lép fel "döntőbíróként", így a korábbi években megszokottól eltérőn a tárgyalások januárban is folytatódhatnak.  

Nem közeledtek az álláspontok a munkáltatói és a szakszervezeti oldal között, így nincs megállapodás a legkisebb bérről. Törvény szerint ilyen esetekben a kormánynak tárgyév december 31-ig ki kell hirdetnie a következő évre vonatkozó minimálbért, ettől azonban most eltekintenek. Az év utolsó VKF-ülését Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezette, aki szerint a kormányoldal célja, hogy a szociális partnerek mindenképp egyezségre jussanak, így rendhagyó módon a fórum egyeztetései 2021-ben is folytatódhatnak majd.

A cél azonban mindenképpen az, hogy már január első felében megállapodás szülessen, hiszen a februári bérfizetésnél már meg kell jelennie az emelt összegnek az érintett munkavállalók számláin - tudta meg lapunk Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökétől. Szerinte van esély arra, hogy a következő hetekben közeledjen a felek álláspontja, és a megállapodást akár év elejéig visszamenőlegesen is érvényesíteni lehessen.

Az idei VKF-ülések során a kormány most előszőr véleményezte a részt vevő felek álláspontját, illetve állt elő saját javaslattal és gyakorlatilag 0 százalékot mondott a januári béremelésre - kommentált Kordás László. a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. A miniszter szerint érdemes elhalasztani 2-3 héttel a megállapodást, ám visszamenőleges jogalkotás Magyarországon nem létezik. A kormányoldal álláspontja szerint egy lehetséges megállapodást az aláírás másnapjától lehetne a leghamarabb hatályba léptetni. Kordás szerint ez azonban komoly jogalkotási problémákhoz vezethet, melyekre Palkovics csak később ígért megoldást.

A megállapodás technikailag kivitelezhető lenne, feltéve ha január 15-ig megszületik. Az új minimálbér először a januári fizetések bérszámfejtésénél érvényes, ami január végén - február elején történik a vállalkozásoknál. Jogtechnikailag viszont ez azt jelenti, hogy amennyiben létrejön a megállapodás a felek között, akkor ezt a kormány rendeletben kihirdeti, ugyanakkor az a hatályos szabályok alapján nem lehetséges, hogy a kihirdetés dátuma a hatályba lépés dátumát megelőzze. Vagyis egy január 15-én kihirdetett jogszabály nem lehet érvényes január 1-től, hiszen ez sérti a munkáltatók jogát a felkészülésre.

Hogy ezt a jogalkotási problémát miként fogja megoldani a kormány az nagy kérdés.

- fogalmazott Kordás László.

Egyelőre viszont csak az tűnik lehetségesnek, hogy például február 1-től hirdetik ki a 2021-es minimálbért, ami azonban már csak a márciusi fizetésekben jelenhetne meg.

Bár a szakszervezetek akár Szilveszter napján is tárgyalnának, a munkaadói oldal nem kíván álláspontján változtatni és idén a további egyeztetéseknek sem látja értelmét. A kormányoldal azonban nem áll elő saját javaslattal, hanem lényegében kijelenti, hogy ha nincsenek meg a kellő feltételek, akkor a tárgyalásokat el kell halasztani. Ezzel lényegében összekacsintott a munkaadókkal, a munkavállalók háta mögött - értékelt a MASZSZ elnöke.

A három szakszervezeti konföderáció és a három munkaadói szervezet álláspontja között egyelőre jelentős a differencia. A munkáltatók körülbelül 3 százalékos emelést javasolnak, amelynek alapján januártól a minimálbér 5 ezer forinttal emelkedne 166 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6400 forinttal növekedne 217 ezer forintra. Abban a tekintetben engedékenyek, hogy ha 3 százalékkal nagyobb mértékben nő az infláció, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnének.

A munkavállalói érdekképviseletek 6,5 százalékos emelést javasolnak és mind a három szakszervezeti konföderáció úgy határozott, hogy ebből a javaslatból nem igen akar engedni. Ezen felül garanciát kérnek arra, hogy ha az infláció jövőre magasabb lesz a kabinet által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor év közepén a legkisebb bérek összege visszamenőleg automatikusan korrigálódik az eltérés mértékével.

A kormány nem akar adó-, vagy járulékcsökkentéshez nyúlni

A kabinet nem adott választ az érdekképviseleteknek arra a felvetésre, hogy a munkavállalók közterheit csökkenteni kellene, amellyel alacsonyabb bruttó minimálbér-emelés mellett is jelentősebben nőhetne a legkisebb bér nettó összege. A szakszervezeti oldal elsődlegesen az szja 1,5 százalékpontos, míg a munkaadói oldal a szociális hozzájárulási adó (szochó) 2 százalékpontos csökkentését javasolta. Az látszik, hogy a 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodásban foglalt képletnek megfelelően idén valószínűleg nem fog teljesülni a 6 százalékos reálbér-növekedés feltétele, így a megállapodás szerint lesz szükséges csökkenteni a szochót. (Ez a feltétel tavaly sem teljesült, a kormány mégis adót csökkentett.) Rolek Ferenc szerint nem várható, hogy kormány jövőre mérsékeli az adó mértékét, bár a munkaadók kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szochó csökkentése esetén a dolgozókat részesítik a kedvezményben.

A szakszervezeti oldal javasolta még az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék csökkentését, vagy átmeneti elengedését - amelyből elvilega munkanélküli ellátást finanszírozzák. Miközben a szochó-csökkentésből származó bevételkiesést a kormány nem tudja EU-s forrásból kipótolni, a munkaerőpiaci járulék esetén ez működik, hiszen a munkanélküliek ellátására, a felnőttképzésre, a segélyek finanszírozására lehet uniós forrást igénybe venni válságkezelő programok esetén. A kormány azonban erre a felvetésre sem reagált.

Minimálbér 2021  

További cikkek itt és itt

Minimálbér 2021: később kezdődnek a bértárgyalások!

Minimálbér 2021: messze még a megegyezés

 

További tudnivalók itt >>> 

 

A szokásosnál jóval később indulhatnak a bértárgyalások a versenyszférában a járvány okozta bizonytalanság miatt. Idén a 2021-es minimálbérekről is határozniuk kell a feleknek, mivel a jelenlegi, két évre szóló megállapodás 2020-ig szól - írta a Magyar Nemzet.

 A járvány miatt az idén a megszokottnál később kezdődnek az országos bértárgyalások. Az első egyeztetések várhatóan október végén lesznek - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a napilapnak.

 A járvány miatt továbbra is nagy a bizonytalanság, ezért a szakszervezetek sem tartják életszerűnek, hogy szeptemberben érdemi tárgyalások indulhassanak a 2021-es minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Érdemi egyeztetésekre várha­tóan a harmadik negyedéves mutatók alapján kerül sor. Az elnök elhúzódó év végi egyeztetésekre számít.
Továbbra is a bizonytalanság határozza meg a versenyszféra szereplőinek mindennapjait, az adatok szerint ráadásul a járvány ismét erőre kapott. Ezért az őszi bértárgyalások várhatóan csak késő ősszel kezdődhetnek el érdemben - közölte a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) is. Egyelőre a szakszervezeti oldal sem alakította ki álláspontját, mekkora fizetésemelésre lenne szükség jövőre, a képviselet ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a keresetek további növelése. - írja a Hitelportál

Minimálbér és garantált bérminimum 2020

Minimálbér és garantált bérminimum 2020

 Kapcsolódó cikk:

A rendelet értelmében: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint, napibér alkalmazása esetén 9690 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint. - írja a 24óra.

Minimálbér összege 2020: ennyi lehet???

Minimálbér összege 2020: ennyi lehet???

2020. január 1-jétől is 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege!

 2020. január 1-től az újabb 8 százalékos béremelésnek köszönhetően a minimálbér bruttó értéke eléri majd a 161 ezer forintot, a garantált bérminimum bruttó összege pedig a 210 600 forintot. A Pénzügyminisztérium (PM) helyszínen kiadott közleménye szerint a VKF 2019-re és 2020-ra is a béremeléshez hasonlóan 8 százalékban határozta meg a bérajánlás mértékét is.

Minimálbér 2020

Minimálbér összege 2020