A 2024-es minimálbér már 2023 decembertől emelkedik, itt vannak a pomtos összegek!

 

2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266 800 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326 000 forint.

 

További információk itt >>>

 

Ez számos más értékhatárt megváltoztat december 1-től:

• A személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor 2023 decemberében a 232 000 forint egyharmada száz forintra kerekítve vehető figyelembe (77 300 forint),
• A mezőgazdasági őstermelőknél 2023-ban az adómentes őstermelői bevétel éves összege 1 392 000 forint, az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár 27 840 000 forint, és az átalányadózó őstermelőknek 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelme adómentes,
• Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál az átalányadózás éves bevételi értékhatára 27 840 000 forint, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 139 200 000 forint, 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelem adómentes.
• A kiizető csekély értékű ajándékot évi egy alkalommal 23 200 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként.
• A zakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 232 000 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 116 000 forint összegben adhat.
• A kifizető több magánszemélynek szervezett vendéglátás, szabadidős rendezvény keretében személyenként 58 000 forint értékű ajándéktárgyat adhat egyes meghatározott juttatásként,
• A távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónál a távmunkavégzéssel összefüggésben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege 2023 decemberében is legfeljebb 23 200 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el. További cikkek >>>
  

Szociális hozzájárulási adó

A minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét állapítja meg. A szochóból 2023-ban érvényesíthető kedvezmények számításakor ezért minimálbérként a 232 000 forintot kell figyelembe venni.

Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szocho alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, ez továbbra is a 232 000 forint huszonnégyszerese, azaz 5 568 000 forint.

Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szochót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbérként az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 232 000 forintot kell figyelembe vennie 2023-ban. Kivétel azonban az egyéni és társas vállalkozók kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezésekben említett minimálbér, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum havi összege. Ezekben az esetekben a 2023. decemberre vonatkozó kötelezettséget a 266 800 forint, és a 326 000 forint alapulvételével kell meghatározni.

Társadalombiztosítási járulék

A Tbj törvény szerint minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában főtevékenységtől függően a garantált bérminimum havi összege. A 2023. decemberi tb-járulék megállapításakor minimálbérként 266 800 forintot, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, azaz 326 000 forintot kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell szja-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeget az adóév első napján hatályos minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével kell meghatározni.

Ennek megfelelően a mentesített keretösszeg számításakor a 232 000 forint jelenti a számítás alapját. Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot (296 400 forintot) kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállalónál a munkáltató által fizetendő közteher mértékét és a nyugellátás számítási alapját a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével, 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

Ennek megfelelően 2023. december 1-jétől a közteher

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1300 forint,
• alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, vagyis 2700 forint,
• filmipari statiszta esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8000 forint.

A nyugellátás számítási alapja is változik, ami 2023. december 1-jétől:

• 1 300 forint közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 3 700 forint,
• 2 700 forint vagy azt meghaladó közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, vagyis 7 500 forint.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2023. január 1-jén hatályos minimálbért, a 232 000 forintot kell alapul vennie.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató 2023 decemberében az általa kifizetett munkabérnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért, azaz a 266 800 forintot meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. 

Kapcsolódó cikk >>>

Minimálbér - még idén 2024 előtt emelkedhetnek a bérek!

 Minimálbér - még idén 2024 előtt emelkedhetnek a bérek!

 

A NETTÓ és BRUTTÓ FIZETÉSEK 2024. január 1-től

Rendkívüli béremelés jöhet még idén 2024 előtt! Január helyett decembertől emelkedhet a minimálbér és a bérminimum egy friss javaslat szerint – mondta el Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felelős államtitkára az M1 műsorában, amit a Világgazdaság szemlézett. A decemberi emelés ötletét a munkaadók és a munkáltatók közösen dobták be a kormánynak. Ez azt a korábbi javaslatot helyettesítené, ami szerint a munkaadók év végéig egyszeri 100 ezer forintos pluszjuttatást adnának a dolgozóiknak.

A kormány még nem döntött arról, hogy támogatja-e a decemberi béremelés ötletét. A tárgyalások mai állása szerint egyébként a minimálbért 15 százalékkal emelnék, a garantált bérminimumot viszont csak 10 százalékkal, bár ez utóbbiba a munkaadók még nem egyeztek bele. Ha mégis beleegyeznek, akkor:

• a minimálbér bruttó 232 ezerről 266 ezerre (nettó 176 ezer);
• a garantált bérminimum pedig bruttó 296 ezerről 326 ezerre nőhet (nettó 217 ezer).

Az emelésre egyrészt azért van szükség, mert az utóbbi két évben sikerült egy összesen kábé 35 százalékos inflációt összehozni, másrészt mert a régiós országok egy része nagyon elhúzott mellettünk minimálbér tekintetében. Ez Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot.

Magyarországon egyébként jóval többen kapják a garantált bérminimumot (800 ezer fő), mint amennyien a minimálbért (250 ezer fő), és a szakszervezetek szeretnék, ha az utóbbi utolérné az előbbit. Az ő javaslatuk alapján a kettő 2027-ben érne össze, akkor a garantált bérminimumot ágazati tarifarendszer váltaná fel. További információk

 

Minimálbér 2024 - itt vannak az összegek!

Minimálbér 2024: legalább tíz százalékkal nőhet jövőre a legrosszabbul keresők fizetése – a kormánynak sincs kifogása

 

Minimálbér összeg 2024, ennyi lehet >>>

 

Nem zárkóznak el a munkaadók attól, hogy jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum tíz százalék fölött emelkedjen – ezt mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a VKF mai ülése után, amit megerősített Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője is. Szerinte közel vannak az álláspontok, a kormány pedig nyitott a megállapodás szentesítésére.

Amennyiben a munkaadók és a szakszervezetek meg tudnak állapodni a jövő évi minimálbér mértékéről, a kormány üdvözölné, a részéről semmilyen kifogása nem lenne ellene

–  mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülését követően, ahol a szakszervezetek és a munkaadók elmúlt hetekben lezajlott, kétoldalú egyeztetése után a kormány képviselője is jelen volt. 

A körvonalazódó megállapodás része egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás, amit a minimálbéresek még idén év végéig megkapnának, ám a vállalkozók azt kérték, hogy a kabinet is járuljon hozzá a terheikhez azzal, hogy adómentesen, esetleg SZÉP-kártyán kapják meg. Ami a jövő évi minimálbért illeti, a kötelező legkisebb munkabér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedne 2024. január elsejétől a szakszervezetek tervei szerint.

Mészáros Melinda szerint nagyon közeliek az álláspontok, a minimálbér emelése vonatkozásában nagy vita nincs a felek között, inkább a garantált bérminimum esetében vannak aggályaik a vállalkozóknak. Ráadásul a kormányzat is szerinte abban érdekelt, hogy jövőre is két számjegyű mértékben emelkedjen a két kötelező legkisebb bérelem.

Mint elmondta, csak egy szervezet volt a munkaadói oldalon, amely azt kérte, hogy várják be a harmadik negyedéves gazdasági adatokat. Bár a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselője elmondta, hogy egy felpattanó, 4 százalék körüli növekedést vár a kabinet jövőre, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége ragaszkodott ahhoz, hogy feltételként legalább stagnáljon idén a magyar gazdaság. Ahhoz, hogy a pozitív tendencia körvonalait lássák, szeretnék megvárni a november 15-én kijövő GDP-adatokat.

A megállapodás megkötésére november közepén vagy második felében kerülhet sor mondta a szakszervezeti vezető. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak elmondta: azt kérték a kormánytól, legyen abban partner, hogy azok a munkaadók, akik megtehetik, egyszeri százezer forintot adhassanak teljesen adó- és járulékmentesen. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem kötelező, hanem egy lehetőség, ami még az államnak és a költségvetésnek is pluszbevételt hozhat. Szerinte a kormány is nyitott a javaslatra, és egy-két héten belül el fog dőlni, hogy támogatja-e.

Arra a kérdésre, hogy el tudják-e fogadni, hogy jövőre két számjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum is, azt mondta: az, hogy mindkét bérelem esetebén ekkora legyen az emelés, még megfontolás tárgya, de nem zárkóznak el tőle.

Hangsúlyozta azonban, hogy látni szeretnék még a harmadik negyedéves GDP-adatokat, ha ugyanis recesszióban kell dönteni a 10 és a 15 százalékról, az nehéz döntés lenne a részükről. Ugyanakkor a másik oldalról szerinte érthető, mivel az infláció idén 18 százalékos lehet, miközben a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal növekedett. Az viszont árnyalja a képet, hogy nagyon sok munkaadó év közben is adott béremelést vagy egyéb juttatásokat, ennek köszönhetően jobban nőttek a keresetek, nemzetgazdasági szinten 17,5 százalékos volt a bérdinamika az első hét hónapban. 

Perlusz László rámutatott, hogy ugyan a minimálbér jóval kevesebb embert, 250-300 ezer főt érint, mint a garantált bérminimum, ami pedig mintegy 700 ezret, viszont az is igaz, hogy a minimálbérnek nagyon erős keresletfelhajtó hatása van. Ha ugyanis 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, az a magasabb kereseti kategóriákban bértorlódást idéz elő. „Meglátjuk hogyan alakul, a 10 és 15 százalék közötti átlagos emelés mindenképpen reálisnak tűnik” – jegyezte meg a VOSZ főtitkára.

Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?

Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre nőne. Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével. Ennél azonban lényegesebb, hogy jövőre ez legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene.

A minimálbér 2024 bruttó és a minimálbér 2024 nettó összege

A minimálbér 2024 bruttó és a minimálbér 2024 nettó összege:

A minimálbér összege egy jogszabályban meghatározott, legkisebb összegű munkabér, amit a munkavállalóknak legalább meg kell kapniuk a foglalkoztatásukért cserébe. 

 

 Minimálbér összege 2024 >>>

 

„A második negyedévben Magyarország elérte a gazdasági lassulás alját, a harmadik negyedévtől visszapattanás várható. Fontos hangsúlyozni, az ipari szektor egyes szegmensei, például a feldolgozóipar és az akkumulátoripar, valamint a turizmus jól teljesített” – válaszolta az Index érdeklődésére Nagy Márton.

 

 Friss hírek - Hitelek, pénzügyek

 

A miniszter a jelenlegi makrogazdasági helyzetről azt is megosztotta, hogy augusztusban nemcsak a külföldi turisták jelenléte adott lendületet, hanem ezzel párhuzamosan nemzetközi sportesemény is ösztönözte a nemzetgazdasági teljesítményt. 

„Várakozásom szerint 2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható. És ez a probléma is: a fogyasztási sokknak helyre kell állnia. Ehhez az infláció letörése a legfontosabb, amelyre már novemberben is jelentős esély mutatkozik, várhatóan egyszámjegyűre apad” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy Márton úgy látja, hogy augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél szeptemberben történhet jelentősebb kiugrás. Előrejelzése szerint ezzel a fogyasztás is helyreáll majd.

– A legnagyobb kérdés a jegybank kamatpolitikája lesz, hiszen szeptembertől pozitív reálkamat várható, ami ugyancsak változás, azonban a pozitív kamatláb lassítja a fogyasztást. A kormány a reálbéreknél nagyobb fordulatot szeretne, és ez igaz 2024-re is. Ám a jegybank a bérezésben egy visszafogott növekedést prognosztizál – mondta a tárcavezető, aki azt is kiemelte:

Reálisnak tartja a minimálbéreknél a tízszázalékos emelést.

– Személy szerint azt gondolom, hogy a miniszterelnök álláspontja az irányadó: idén az egyszámjegyű infláció a legfontosabb, jövőre pedig a gazdaság helyreállítása. Ez a prioritás a kormány számára. Az idei átmeneti lassulás után, 2024-ben helyreállítjuk a gazdaságot – szögezte le a tárcavezető.

– Reálbér-növekedés úgy történhet meg, ha az infláció jelentősen csökken vagy nominálisan növekednek a bérek. Jelenleg „az infláció eszi meg a béreket” – válaszolta az Index megkeresésére Nagy Márton.

Tehát, ha az infláció csökken, akkor a bérek vásárlóereje nő, ám a miniszter szerint a versenyszférában biztosra vehető idén a reálbér-növekedés.

Alakul a 2024-es minimálbér összege!

 Minimálbér 2024 - megindultak a tárgyalások!

Minimálbér 2024 - további információk >>>

Több mint harmadával emelkedne jövőre a minimálbér összege, ha megvalósulna a magyar minimálbérrendszer reformja, és így a kétfajta, kötelező legkisebb bért egy összeg váltaná fel. A hitel portál úgy tudja, hogy a javaslat szerepel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) napirendjén is.

A lap úgy értesült, hogy a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány az őszi bértárgyalások során fontolóra veszi a javaslatot, amely megszüntetné a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot, és annak jelenlegi – vagy az inflációval emelt – összege lenne az új minimálbér.

Így a minimálbér összege a jelenlegi 232 ezer forintról legalább 296 400 forintra nőhet – ez jelenleg a garantált bérminimum összege. Azért pedig, hogy a bérminimumot kapó nagyjából 800 ezer munkavállaló se járjon rosszul, az összeg tovább emelkedne januártól legalább 5,5 százalékkal. Leegyszerűsítve:

a minimálbér összege így 2024-ben egy lépcsőben 34,8 százalékkal emelkedne, 312 700 forintra.

A minimálbér reformjától a lap értesülései szerint nem zárkóztak el sem az érdekképviseletek, sem a kormány, viszont egyelőre érdemi egyeztetések a témában még nem voltak.