Évközi minimálbér emelés: még idén 2024-előtt emelkedhetnek a bérek!

Egyre biztosabb, hogy emelkedik a minimálbér idei összege, mivel az infláció mértéke magasabb lesz, mint a legkisebb bér év eleji emelése – tudta meg a Napi.hu. A szakszervezetek és a munkáltatók a szerdai tárgyaláson arról egyelőre nem döntöttek, hogy milyen módon kapják meg a kompenzációt az érintettek.

Még az idén emelkedik a minimálbér összege, mivel az infláció mértéke várhatóan 2023 egészét tekintve magasabb lesz, mint a legkisebb bér éve eleji 16 százalékos emelése – értesült a Napi.hu a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülését követően.

A felek vállalták, amennyiben az akkori előrejelzésektől jelentősen eltér a nemzetgazdaság tényleges jelenlegi helyzete, a megállapodást a újratárgyalják. Azt még nem lehet tudni, hogy az idei infláció pontosan mekkora mértékű lesz a teljes évet vizsgálva, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy meghaladja a minimálbér év eleji, 16 százalékos emelésének mértékét.

Arról ugyanakkor a szerdai ülésen arról még nem született döntés, hogy a kompenzációt milyen formában kapnák meg a munkavállalók. Az idei minimálbér emelésének időzítése nem csak a háromoldalú tárgyalásokon múlik, hanem azon is, hogy mikor lesznek elérhetők azok a nemzetgazdasági mutatók, amelyek a az évközi béremelés mértéke szempontjából nélkülözhetetlenek - írja a hitel és pénzügyi fórum oldala.

 

 Minimálbér összege 2023

 

Ennyi lehet a minimálbér 2023-ban >>> 

 

A bruttó 200 ezer forintos minimálbér a lap számításai szerint 223-234 ezer, a 260 ezer forintos garantált bérminimum 290-304 ezer forintra emelkedhet.

Konkrét számok ugyan még nem hangzottak el a minimálbér-emelés jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegét illetően, de a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek is egyetérttettek abban, hogy a legkisebb keresetek reálértékét jövőre is meg kell őrizni. A szerdai egyeztetésen megegyeztek, hogy a minimálbér emelésénél a jövő évi infláció mértéke lesz a kiindulópont. Ez 11,5-17 százalékos emelést jelenthet, eszerint a bruttó 200 ezer forintos minimálbér a lap számításai szerint 223-234 ezer, a 260 ezer forintos garantált bérminimum 290-304 ezer forintra emelkedhet.

Erről itt írtak korábban >>>>

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint közelednek az álláspontok és a felek arra törekszenek, hogy decemberre megszülessen a megállapodás, amit egy évre kötnének. Előrelépésnek tartja, hogy a jelen lévő öt szervezet egyetértett az „infláció körüli” emelésben.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is úgy látja, hogy közelített a felek álláspontja, de konkrét számokat ő sem mert még mondani, mert arról még a saját oldalukon is egyeztetni kell. Azt mondta, az idei és a jövő évben is nagyjából 15 százalék körüli inflációval lehet számolni, tehát az emelésnél is ez lehet a kiindulási alap. Arról is beszélt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget meg szeretnék tartani, ezért elképzelhető, hogy utóbbinál százalékosan nagyobb emelés lesz.

 

Kapcsolódó cikkek: Minimálbér >>>

 

Minimálbér-emelés 2023: aggódhatnak a magyar munkavállalók!

 

Rohamosan fogy az idő, de a munkaadók egyik képviselője optimista azzal kapcsolatban, hogy lesz bérmegállapodás még ebben az évben. Ennél kevésbé derűlátó a munkavállalói oldal: az egyik szakszervezeti elnök szerint a kormány eddig kevésbé volt nyitott az ötleteikre, pedig azok nem kizárólag a munkavállalóknak lettek volna jók. Megkérdeztük, hogy állnak a 2023-as minimálbér tárgyalásai - és hogy egyáltalán figyelembe lehet-e venni a vágtató inflációt, amikor konkrét számokról kezdenek majd beszélni.

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, ami a jövő évi minimálbér összegét illeti. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők ugyanakkor azt is elismerték, hogy a számok még nem is kerültek szóba, egyelőre azt várják, hogy a kormány is meghallgassa a javaslataikat. Az idő azonban egyre fogy, és legalábbis kérdéses, mit sikerül végül elfogadtatni mind egymással, mind a kormánnyal, mire a konkrét számokat kell közölni.

 

Lesöprik az ötleteket

Több javaslatra sem volt nyitott eddig a kormány azok közül, melyeket a LIGA Szakszervezet tett az asztalra – ezt a szervezet elnökétől tudtuk meg. Mészáros Melinda lapunk kérdésére elmondta, hogy bár mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak jó lett volna, ha elfogadják a javaslataikat, a jelenlegi gazdasági környezetben nehezen elképzelhető, hogy a kormány elfogadja ezeket a 2023-as évre vonatkoztatva.

Korábban is javasoltuk már, hogy a minimálbér legyen adómentes a garantált bérminimum mértékéig, erre azonban eddig nem volt fogadókészség a kormányzat részéről. Ezzel az intézkedéssel a nettó bérét mindenkinek növelhettük volna, de jó lenne a foglalkoztatóknak is, akik azért nagy rézben mikro-vagy kisvállalkozások, ezzel jelentős terhet vettünk volna le a vállukról. Javasoltuk azt is, hogy a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, amit minden munkaadó fizet, azt töröljük el, és az álláskeresési járadékot, és hasonlókat egy különálló költségvetési zsebből finanszírozza a kormányzat, és ne a munkavállalók fizessék meg ezeket a díjakat – ez is nettóbér-emelkedést hozhatna. Ebben a kritikus időszakban azonban, amikor várható a jövő évben az álláskeresők számának emelkedése, azt várjuk, hogy ezekre a javaslatokra sem lesz nyitott a kormányzat

- mondta lapunknak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Mindent nem lehet

A munkavállalók képviselői nagyon szeretnék, ha az inflációt követné a minimálbér, de a munkaadók azt kérik, hogy őket is értsék meg a tárgyalásoknál – ezt már Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke nyilatkozta a Pénzcentrumnak. Elismerte ugyan, hogy az infláció mértékének alakulását figyelembe szokás venni a tárgyalásokon, de egyszerre mindent nem lehet. Ráadásul a munkaadók eleve nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a gazdasági növekedés lassulása a vállalkozások bevételeire is negatív hatással van.

Az infláció egy bértágyalásnál valóban egy olyan tényező, amelyet figyelembe kell venni, de önmagában nem lehet azt mondani, hogy mindenképpen legyen annyi, mint az infláció mértéke. Inkább attól függenek a tárgyalási pozíciók és a felvetett kívánságok, hogy a gazdasági növekedés és más hasonló mutatók, illetve a várakozások, előrejelzések hogyan alakulnak. Hogy konkretizáljam: ha két dolgot nézek, mondjuk az inflációt és a gazdasági növekedést, akkor gazdasági növekedés esetén sokkal könnyebb azt mondani, hogy igen, igyekezzünk a bérekkel az inflációt lekövetni. Abban az esetben azonban, ha a gazdaság teljesítménye csökken, vagyis a vállalatok bevételei is csökkennek, akkor nem lehet azt mondani és kérni, hogy a bérek kövessék az inflációt. Hallok olyan hangokat, amelyek 26 százalékos minimálbér-emelést szeretnének: anélkül, hogy én elárulnám, milyen konkrét emelkedést szeretnék jövőre, azt kell mondanom, hogy ez a kérés biztosan nem teljesíthető

- mondta Rolek Ferenc. A szakértőt megkérdeztük arról is, van-e arra esély, hogy nem sikerül megegyezni a minimálbérről még ebben az évben: szerinte ez elképzelhetetlen. Az eddigi évek tapasztalatai alapján biztos abban, hogy ha véleménykülönbségek is vannak a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, azt biztosan sikerül elsimítani az év végéig, és meglesz a megegyezés.