Évközi minimálbér emelés: még idén 2024-előtt emelkedhetnek a bérek!

Egyre biztosabb, hogy emelkedik a minimálbér idei összege, mivel az infláció mértéke magasabb lesz, mint a legkisebb bér év eleji emelése – tudta meg a Napi.hu. A szakszervezetek és a munkáltatók a szerdai tárgyaláson arról egyelőre nem döntöttek, hogy milyen módon kapják meg a kompenzációt az érintettek.

Még az idén emelkedik a minimálbér összege, mivel az infláció mértéke várhatóan 2023 egészét tekintve magasabb lesz, mint a legkisebb bér éve eleji 16 százalékos emelése – értesült a Napi.hu a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülését követően.

A felek vállalták, amennyiben az akkori előrejelzésektől jelentősen eltér a nemzetgazdaság tényleges jelenlegi helyzete, a megállapodást a újratárgyalják. Azt még nem lehet tudni, hogy az idei infláció pontosan mekkora mértékű lesz a teljes évet vizsgálva, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy meghaladja a minimálbér év eleji, 16 százalékos emelésének mértékét.

Arról ugyanakkor a szerdai ülésen arról még nem született döntés, hogy a kompenzációt milyen formában kapnák meg a munkavállalók. Az idei minimálbér emelésének időzítése nem csak a háromoldalú tárgyalásokon múlik, hanem azon is, hogy mikor lesznek elérhetők azok a nemzetgazdasági mutatók, amelyek a az évközi béremelés mértéke szempontjából nélkülözhetetlenek - írja a hitel és pénzügyi fórum oldala.

 

 Minimálbér összege 2023

 

Ennyi lehet a minimálbér 2023-ban >>> 

 

A bruttó 200 ezer forintos minimálbér a lap számításai szerint 223-234 ezer, a 260 ezer forintos garantált bérminimum 290-304 ezer forintra emelkedhet.

Konkrét számok ugyan még nem hangzottak el a minimálbér-emelés jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegét illetően, de a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek is egyetérttettek abban, hogy a legkisebb keresetek reálértékét jövőre is meg kell őrizni. A szerdai egyeztetésen megegyeztek, hogy a minimálbér emelésénél a jövő évi infláció mértéke lesz a kiindulópont. Ez 11,5-17 százalékos emelést jelenthet, eszerint a bruttó 200 ezer forintos minimálbér a lap számításai szerint 223-234 ezer, a 260 ezer forintos garantált bérminimum 290-304 ezer forintra emelkedhet.

Erről itt írtak korábban >>>>

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint közelednek az álláspontok és a felek arra törekszenek, hogy decemberre megszülessen a megállapodás, amit egy évre kötnének. Előrelépésnek tartja, hogy a jelen lévő öt szervezet egyetértett az „infláció körüli” emelésben.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is úgy látja, hogy közelített a felek álláspontja, de konkrét számokat ő sem mert még mondani, mert arról még a saját oldalukon is egyeztetni kell. Azt mondta, az idei és a jövő évben is nagyjából 15 százalék körüli inflációval lehet számolni, tehát az emelésnél is ez lehet a kiindulási alap. Arról is beszélt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget meg szeretnék tartani, ezért elképzelhető, hogy utóbbinál százalékosan nagyobb emelés lesz.

 

Kapcsolódó cikkek: Minimálbér >>>

 

Minimálbér-emelés 2023: aggódhatnak a magyar munkavállalók!

 

Rohamosan fogy az idő, de a munkaadók egyik képviselője optimista azzal kapcsolatban, hogy lesz bérmegállapodás még ebben az évben. Ennél kevésbé derűlátó a munkavállalói oldal: az egyik szakszervezeti elnök szerint a kormány eddig kevésbé volt nyitott az ötleteikre, pedig azok nem kizárólag a munkavállalóknak lettek volna jók. Megkérdeztük, hogy állnak a 2023-as minimálbér tárgyalásai - és hogy egyáltalán figyelembe lehet-e venni a vágtató inflációt, amikor konkrét számokról kezdenek majd beszélni.

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, ami a jövő évi minimálbér összegét illeti. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők ugyanakkor azt is elismerték, hogy a számok még nem is kerültek szóba, egyelőre azt várják, hogy a kormány is meghallgassa a javaslataikat. Az idő azonban egyre fogy, és legalábbis kérdéses, mit sikerül végül elfogadtatni mind egymással, mind a kormánnyal, mire a konkrét számokat kell közölni.

 

Lesöprik az ötleteket

Több javaslatra sem volt nyitott eddig a kormány azok közül, melyeket a LIGA Szakszervezet tett az asztalra – ezt a szervezet elnökétől tudtuk meg. Mészáros Melinda lapunk kérdésére elmondta, hogy bár mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak jó lett volna, ha elfogadják a javaslataikat, a jelenlegi gazdasági környezetben nehezen elképzelhető, hogy a kormány elfogadja ezeket a 2023-as évre vonatkoztatva.

Korábban is javasoltuk már, hogy a minimálbér legyen adómentes a garantált bérminimum mértékéig, erre azonban eddig nem volt fogadókészség a kormányzat részéről. Ezzel az intézkedéssel a nettó bérét mindenkinek növelhettük volna, de jó lenne a foglalkoztatóknak is, akik azért nagy rézben mikro-vagy kisvállalkozások, ezzel jelentős terhet vettünk volna le a vállukról. Javasoltuk azt is, hogy a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, amit minden munkaadó fizet, azt töröljük el, és az álláskeresési járadékot, és hasonlókat egy különálló költségvetési zsebből finanszírozza a kormányzat, és ne a munkavállalók fizessék meg ezeket a díjakat – ez is nettóbér-emelkedést hozhatna. Ebben a kritikus időszakban azonban, amikor várható a jövő évben az álláskeresők számának emelkedése, azt várjuk, hogy ezekre a javaslatokra sem lesz nyitott a kormányzat

- mondta lapunknak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Mindent nem lehet

A munkavállalók képviselői nagyon szeretnék, ha az inflációt követné a minimálbér, de a munkaadók azt kérik, hogy őket is értsék meg a tárgyalásoknál – ezt már Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke nyilatkozta a Pénzcentrumnak. Elismerte ugyan, hogy az infláció mértékének alakulását figyelembe szokás venni a tárgyalásokon, de egyszerre mindent nem lehet. Ráadásul a munkaadók eleve nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a gazdasági növekedés lassulása a vállalkozások bevételeire is negatív hatással van.

Az infláció egy bértágyalásnál valóban egy olyan tényező, amelyet figyelembe kell venni, de önmagában nem lehet azt mondani, hogy mindenképpen legyen annyi, mint az infláció mértéke. Inkább attól függenek a tárgyalási pozíciók és a felvetett kívánságok, hogy a gazdasági növekedés és más hasonló mutatók, illetve a várakozások, előrejelzések hogyan alakulnak. Hogy konkretizáljam: ha két dolgot nézek, mondjuk az inflációt és a gazdasági növekedést, akkor gazdasági növekedés esetén sokkal könnyebb azt mondani, hogy igen, igyekezzünk a bérekkel az inflációt lekövetni. Abban az esetben azonban, ha a gazdaság teljesítménye csökken, vagyis a vállalatok bevételei is csökkennek, akkor nem lehet azt mondani és kérni, hogy a bérek kövessék az inflációt. Hallok olyan hangokat, amelyek 26 százalékos minimálbér-emelést szeretnének: anélkül, hogy én elárulnám, milyen konkrét emelkedést szeretnék jövőre, azt kell mondanom, hogy ez a kérés biztosan nem teljesíthető

- mondta Rolek Ferenc. A szakértőt megkérdeztük arról is, van-e arra esély, hogy nem sikerül megegyezni a minimálbérről még ebben az évben: szerinte ez elképzelhetetlen. Az eddigi évek tapasztalatai alapján biztos abban, hogy ha véleménykülönbségek is vannak a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, azt biztosan sikerül elsimítani az év végéig, és meglesz a megegyezés.

Minimálbér 2023: Nettó-Bruttó Minimálbér összege

 

 Ennyi lehet a 2023-as minimálbér >>>

 

A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2023-ban – a jelenlegi bizonytalan helyzetben várt adatok alapján – 8–12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint.  A szakszervezetek olyan számítási mód elfogadását is javasolják, ami felgyorsítja és kiszámíthatóvá teszi a háromoldalú bértárgyalásokat és összhangban van a készülő ­uniós irányelv ajánlásaival.

Noha a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről ­várhatóan csak ősszel kezdődnek el az érdemi egyeztetések, a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek már ­június közepéig javaslatot kellett tenniük a kötelező legkisebb bérek meghatározásához vezető eljárásrendre – értesült szakszervezeti forrásokból a Hitelfórum.hu. 

Úgy tudjuk, a munkaadók nem tettek a tárgyalások menetére vonatkozó érdemi javaslatot. Az országos bértárgyalásokon részt vevő három vállalkozói érdekképviselet közös álláspontjában ugyanakkor jelezte: a jelenlegi, sok bizonytalansággal terhelt gazdasági és nemzetközi helyzetben kizárólag az eddig alkalmazott, tíz éve eredményes tárgyalásos út vezet megállapodáshoz a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) részeként.

– Lassítja a minimálbér-tárgyalásokat, hogy nehezen jutunk hozzá azokhoz a gazdasági adatokhoz, előrejelzésekhez, amelyek a szakszervezetek minimálbérekre vonatkozó racionális javaslatához nélkülözhetetlenek lennének. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek ezért egy hosszú távú, nemzetközi ajánlásokat is magában foglaló, szakértői véleményeken alapuló eljárásrendre tett javaslatot, amely érdemben segítheti a legkisebb bérek meghatározását a következő években is – mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre jelezte, 

a nemzetgazdaság valós adataira épülő, szakértői véleményekkel is alátámasztott szakszervezeti javaslat szerint jövőre 8–12 százalék közötti mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. Alapvető cél, hogy a legkisebb bérek értékállók maradjanak, ezen felül a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. 

Ezek alapján a két munkavállalói konföderáció arra tesz javaslatot, hogy a 2023-as minimálbér-emelés mértéke a jövőre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és a 2023-ra előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege legyen. 

Nem hoz magasabb fizetéseket az európai minimálbér

Megerősítették, hogy továbbra is nemzeti hatáskörben marad a minimálbér megállapítása.

A jelenlegi előrejelzések szerint – nagy szórás és bizonytalanság mellett – jövőre az infláció visszatérhet a három és öt százalék közötti sávba, míg a magyar GDP növekedése öt százalék körül alakulhat. Ezek alapján várhatóan legalább nyolc, de akár tizenkét százalékkal is nőhetne jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér így bruttó 215 ezer és 225 ezer forint lehetne 2023-ban, míg a garantált bérminimum akár 280-290 ezer forintra is emelkedhetne.

Palkovics Imre hozzátette: továbbra is a szociális partnerek megállapodása határozza meg a béremelés mértékét. A két országos szakszervezet javaslata nemcsak a jövő évi legkisebb bérek meghatározására alkalmas, hanem hosszú távon elősegítené a zökkenőmentes, háromoldalú megállapodást a munkáltatókkal és a kormánnyal, emellett összhangban van az Európai Unió minimálbér-irányelvének tervezetében foglalt ajánlásokkal is.

Minimálbér 2022: 200 ezer forint lesz a minimálbér

Elindultak a tárgyalások a 200 ezres minimálbérről!

 

 Minimálbér összege 2022:

 

A tárgyalások első fordulója után megjelent cikkünkben azt írtuk, hogy információink szerint eldőlt, hogy 200 ezer forint lesz a minimálbér. Az azonban még nem dőlt el, hogy a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) is 20%-kal emelkedik majd. Itt a vállalkozások óvatosabb emelést szeretnének kérni, hiszen a bérminimum több dolgozót is érint, mint a minimálbér. Ezt erősítette meg az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. A bruttó 200 ezer forintos minimálbér nettó összege 133 ezer forint a jelenlegi adószabályok alapján.

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK A MINIMÁLBÉRRŐL >>> KATT IDE

 

"A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre, a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől" - mondta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a keddi megbeszéléseket követően.

A garantált bérminimum emelésének százalékos mértékét még nem határozták meg, ezt a kormány kompenzációjától tették függővé

- erről tájékoztatott Zs. Szőke Zoltán. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumtól elkérték a gazdaság első fél éves adatait, köztük például a GDP alakulását. Zs. Szőke Zoltán elmondta, az Áfeosz-Coop Szövetség úgy véli, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni, ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak. A szövetségnél is a szakképzett dolgozók vannak többségben - magyarázta -, így nem a 200 ezer forintra emelt minimálbér kigazdálkodása, hanem az ehhez mérten megemelt garantált bérminimum kifizetése lenne nagy kihívás.

Jelezte, hogy a tárgyalások két hét múlva folytatódnak, és terveik szerint november közepéig tartanak, hogy a munkaadók fel tudjanak készülni a jövőre várható nagymértékű béremelésre.

A munkavállalói oldal képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a garantált bérminimumról még nem volt érdemi egyeztetés. Szerinte mindenképpen látni kell, hogy

a vállalkozásoknak a kormány milyen támogatásokat ad majd, hiszen ha ezek jelentősek lesznek, akkor a garantált bérminimumot a minimálbérrel párhuzamosan egy lépcsőben kellene megemelni.

Kiemelte, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket előteremteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.

A Liga elnöke arra is kitért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak száma az elmúlt években 200-300 ezer, a garantált bérminimumot keresők száma pedig 700-800 ezer között alakult. Fontos, hogy a minimálbérnek össztársadalmi szinten a minimálbérhez kötött egyéb juttatások szempontjából kiemelt szerepe van - mondta a szakszervezeti vezető.

Az ITM közleménye szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is részt vett a fórumon. Az egyeztetések heteken belül folytatódnak a szociális partnerekkel - írta a minisztérium. Parragh László korábban nem vett részt az egyeztetéseken. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (akivel rendszeresen egyeztet személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaság kérdéseiről) dobta le a bombát, amikor azt mondta a Portfolio-nak nyilatkozva két hete, hogy a magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér. Parragh úgy vélekedett, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja.  Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze.

Minimálbér összege 2022: 200 ezer forint lehet a minimálbér!

 Minimálbér összege 2022:

Orbán Viktor újabb részletet osztott meg közösségi oldalán a ma reggeli rádió interjúból. A miniszterelnök többek között arról beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy miért kell megemelni a minimálbért Magyarországon.

 

További részletek itt - KATT IDE 

 

"Ha egy biztonságosabb, kevésbé törékeny gazdaságot akarunk látni, akkor a családoknak is nagyobb biztonságban kell lenniük anyagi értelemben. Ezért a minimálbért meg kell emelni" - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök hozzá tette: Senki nem gondolta volna évekkel ezelőtt sem, hogy ez valaha is elérhető lesz, hogy Magyarországon 200 ezer forintot meghaladhatja a minimálbér, de most ezen dolgozunk.

 

 

 

 

A napokban Orbán Viktor miniszterelnök többször is beszélt arról, hogy „egy van több lépésben” 200 ezer forintra emelnék a minimálbér jelenleg 167 400 forintos szintjét. A 200 ezres szint átváltva 578 euró lenne, ami éppen hogy a tanulmányban szereplő 579 eurós cseh szinthez való felzárkózáshoz lenne elegendő, ha most emelnék ilyen mértékben a magyar minimálbért. Ugyanakkor mivel várhatóan a több tagállamban is emelnek majd, a magyar minimálbér euróban még az emelés után is a legalacsonyabbak között maradna az EU-ban.

Azonos összegű béreknek – az eltérő árszínvonal miatt – természetesen különböző a vásárlóértéke az egyes országokban, de az sem véletlen, hogy egyszerű átváltással is sok összehasonlítás készül. A magyar kormánynak és az Európai Uniónak is célja a konvergencia, a tagállamok közötti gazdasági különbségek csökkentése, és ha sikeres a felzárkózás, akkor az idővel az árszinteket is közelíti egymáshoz. 

A Eurofound blogposztja az átlagbérek és a minimálbér változásával is külön foglalkozik a 2009 és 2021 közötti időszakban. Ebből az derül ki, hogy az EU tagállamainak kétharmadában gyorsabban nőttek a minimálbérek az átlagbéreknél ebben az időszakban. Az ilyen tagállamok közül kiemelkedik a minimálbér növekedésének tempójával a négy visegrádi ország, továbbá Románia, Bulgária, valamint a három balti EU-tagállam.

A tagállamok egy kisebb csoportjában – összesen hat országban – viszont meghaladta az átlagbérek növekedése a legkisebbekét: ebbe a csoportba tartozik Belgium, Németország, Franciaország, Írország, Luxemburg és Málta.

 

2021 Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik!

Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

 

 

ITT A BEJELENTÉS >>>  MEGNÉZEM >>>>

 

 

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK >>>>

 

Bodó Sándor hozzátette, a bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról, 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik.

Az államtitkár kiemelte, hogy a 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről: a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). TOVÁBBI LINKEK >>> MEGNÉZEM