Minimálbér-emelés 2023: aggódhatnak a magyar munkavállalók!

 

Rohamosan fogy az idő, de a munkaadók egyik képviselője optimista azzal kapcsolatban, hogy lesz bérmegállapodás még ebben az évben. Ennél kevésbé derűlátó a munkavállalói oldal: az egyik szakszervezeti elnök szerint a kormány eddig kevésbé volt nyitott az ötleteikre, pedig azok nem kizárólag a munkavállalóknak lettek volna jók. Megkérdeztük, hogy állnak a 2023-as minimálbér tárgyalásai - és hogy egyáltalán figyelembe lehet-e venni a vágtató inflációt, amikor konkrét számokról kezdenek majd beszélni.

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, ami a jövő évi minimálbér összegét illeti. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők ugyanakkor azt is elismerték, hogy a számok még nem is kerültek szóba, egyelőre azt várják, hogy a kormány is meghallgassa a javaslataikat. Az idő azonban egyre fogy, és legalábbis kérdéses, mit sikerül végül elfogadtatni mind egymással, mind a kormánnyal, mire a konkrét számokat kell közölni.

 

Lesöprik az ötleteket

Több javaslatra sem volt nyitott eddig a kormány azok közül, melyeket a LIGA Szakszervezet tett az asztalra – ezt a szervezet elnökétől tudtuk meg. Mészáros Melinda lapunk kérdésére elmondta, hogy bár mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak jó lett volna, ha elfogadják a javaslataikat, a jelenlegi gazdasági környezetben nehezen elképzelhető, hogy a kormány elfogadja ezeket a 2023-as évre vonatkoztatva.

Korábban is javasoltuk már, hogy a minimálbér legyen adómentes a garantált bérminimum mértékéig, erre azonban eddig nem volt fogadókészség a kormányzat részéről. Ezzel az intézkedéssel a nettó bérét mindenkinek növelhettük volna, de jó lenne a foglalkoztatóknak is, akik azért nagy rézben mikro-vagy kisvállalkozások, ezzel jelentős terhet vettünk volna le a vállukról. Javasoltuk azt is, hogy a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, amit minden munkaadó fizet, azt töröljük el, és az álláskeresési járadékot, és hasonlókat egy különálló költségvetési zsebből finanszírozza a kormányzat, és ne a munkavállalók fizessék meg ezeket a díjakat – ez is nettóbér-emelkedést hozhatna. Ebben a kritikus időszakban azonban, amikor várható a jövő évben az álláskeresők számának emelkedése, azt várjuk, hogy ezekre a javaslatokra sem lesz nyitott a kormányzat

- mondta lapunknak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Mindent nem lehet

A munkavállalók képviselői nagyon szeretnék, ha az inflációt követné a minimálbér, de a munkaadók azt kérik, hogy őket is értsék meg a tárgyalásoknál – ezt már Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke nyilatkozta a Pénzcentrumnak. Elismerte ugyan, hogy az infláció mértékének alakulását figyelembe szokás venni a tárgyalásokon, de egyszerre mindent nem lehet. Ráadásul a munkaadók eleve nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a gazdasági növekedés lassulása a vállalkozások bevételeire is negatív hatással van.

Az infláció egy bértágyalásnál valóban egy olyan tényező, amelyet figyelembe kell venni, de önmagában nem lehet azt mondani, hogy mindenképpen legyen annyi, mint az infláció mértéke. Inkább attól függenek a tárgyalási pozíciók és a felvetett kívánságok, hogy a gazdasági növekedés és más hasonló mutatók, illetve a várakozások, előrejelzések hogyan alakulnak. Hogy konkretizáljam: ha két dolgot nézek, mondjuk az inflációt és a gazdasági növekedést, akkor gazdasági növekedés esetén sokkal könnyebb azt mondani, hogy igen, igyekezzünk a bérekkel az inflációt lekövetni. Abban az esetben azonban, ha a gazdaság teljesítménye csökken, vagyis a vállalatok bevételei is csökkennek, akkor nem lehet azt mondani és kérni, hogy a bérek kövessék az inflációt. Hallok olyan hangokat, amelyek 26 százalékos minimálbér-emelést szeretnének: anélkül, hogy én elárulnám, milyen konkrét emelkedést szeretnék jövőre, azt kell mondanom, hogy ez a kérés biztosan nem teljesíthető

- mondta Rolek Ferenc. A szakértőt megkérdeztük arról is, van-e arra esély, hogy nem sikerül megegyezni a minimálbérről még ebben az évben: szerinte ez elképzelhetetlen. Az eddigi évek tapasztalatai alapján biztos abban, hogy ha véleménykülönbségek is vannak a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, azt biztosan sikerül elsimítani az év végéig, és meglesz a megegyezés.

Minimálbér 2023: Nettó-Bruttó Minimálbér összege

 

 Ennyi lehet a 2023-as minimálbér >>>

 

A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2023-ban – a jelenlegi bizonytalan helyzetben várt adatok alapján – 8–12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint.  A szakszervezetek olyan számítási mód elfogadását is javasolják, ami felgyorsítja és kiszámíthatóvá teszi a háromoldalú bértárgyalásokat és összhangban van a készülő ­uniós irányelv ajánlásaival.

Noha a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről ­várhatóan csak ősszel kezdődnek el az érdemi egyeztetések, a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek már ­június közepéig javaslatot kellett tenniük a kötelező legkisebb bérek meghatározásához vezető eljárásrendre – értesült szakszervezeti forrásokból a Hitelfórum.hu. 

Úgy tudjuk, a munkaadók nem tettek a tárgyalások menetére vonatkozó érdemi javaslatot. Az országos bértárgyalásokon részt vevő három vállalkozói érdekképviselet közös álláspontjában ugyanakkor jelezte: a jelenlegi, sok bizonytalansággal terhelt gazdasági és nemzetközi helyzetben kizárólag az eddig alkalmazott, tíz éve eredményes tárgyalásos út vezet megállapodáshoz a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) részeként.

– Lassítja a minimálbér-tárgyalásokat, hogy nehezen jutunk hozzá azokhoz a gazdasági adatokhoz, előrejelzésekhez, amelyek a szakszervezetek minimálbérekre vonatkozó racionális javaslatához nélkülözhetetlenek lennének. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek ezért egy hosszú távú, nemzetközi ajánlásokat is magában foglaló, szakértői véleményeken alapuló eljárásrendre tett javaslatot, amely érdemben segítheti a legkisebb bérek meghatározását a következő években is – mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre jelezte, 

a nemzetgazdaság valós adataira épülő, szakértői véleményekkel is alátámasztott szakszervezeti javaslat szerint jövőre 8–12 százalék közötti mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. Alapvető cél, hogy a legkisebb bérek értékállók maradjanak, ezen felül a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. 

Ezek alapján a két munkavállalói konföderáció arra tesz javaslatot, hogy a 2023-as minimálbér-emelés mértéke a jövőre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és a 2023-ra előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege legyen. 

Nem hoz magasabb fizetéseket az európai minimálbér

Megerősítették, hogy továbbra is nemzeti hatáskörben marad a minimálbér megállapítása.

A jelenlegi előrejelzések szerint – nagy szórás és bizonytalanság mellett – jövőre az infláció visszatérhet a három és öt százalék közötti sávba, míg a magyar GDP növekedése öt százalék körül alakulhat. Ezek alapján várhatóan legalább nyolc, de akár tizenkét százalékkal is nőhetne jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér így bruttó 215 ezer és 225 ezer forint lehetne 2023-ban, míg a garantált bérminimum akár 280-290 ezer forintra is emelkedhetne.

Palkovics Imre hozzátette: továbbra is a szociális partnerek megállapodása határozza meg a béremelés mértékét. A két országos szakszervezet javaslata nemcsak a jövő évi legkisebb bérek meghatározására alkalmas, hanem hosszú távon elősegítené a zökkenőmentes, háromoldalú megállapodást a munkáltatókkal és a kormánnyal, emellett összhangban van az Európai Unió minimálbér-irányelvének tervezetében foglalt ajánlásokkal is.