Minimálbér 2024: legalább tíz százalékkal nőhet jövőre a legrosszabbul keresők fizetése – a kormánynak sincs kifogása
Nem
zárkóznak el a munkaadók attól, hogy jövőre a minimálbér és a garantált
bérminimum tíz százalék fölött emelkedjen – ezt mondta a
Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos
Szövetségének főtitkára a VKF mai ülése után, amit megerősített Mészáros
Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője is. Szerinte közel vannak az
álláspontok, a kormány pedig nyitott a megállapodás szentesítésére.
Amennyiben
a munkaadók és a szakszervezetek meg tudnak állapodni a jövő évi
minimálbér mértékéről, a kormány üdvözölné, a részéről semmilyen
kifogása nem lenne ellene
–
mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek
elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai
ülését követően, ahol a szakszervezetek és a munkaadók elmúlt hetekben
lezajlott, kétoldalú egyeztetése után a kormány képviselője is jelen
volt.
A körvonalazódó megállapodás része egy egyszeri százezer forintos
béren kívüli juttatás, amit a minimálbéresek még idén év végéig
megkapnának, ám a vállalkozók azt kérték, hogy a kabinet is járuljon
hozzá a terheikhez azzal, hogy adómentesen, esetleg SZÉP-kártyán kapják
meg. Ami a jövő évi minimálbért illeti, a kötelező legkisebb munkabér 15
százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedne 2024.
január elsejétől a szakszervezetek tervei szerint.
Mészáros
Melinda szerint nagyon közeliek az álláspontok, a minimálbér emelése
vonatkozásában nagy vita nincs a felek között, inkább a garantált
bérminimum esetében vannak aggályaik a vállalkozóknak. Ráadásul a
kormányzat is szerinte abban érdekelt, hogy jövőre is két számjegyű
mértékben emelkedjen a két kötelező legkisebb bérelem.
Mint
elmondta, csak egy szervezet volt a munkaadói oldalon, amely azt kérte,
hogy várják be a harmadik negyedéves gazdasági adatokat. Bár a
Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselője elmondta, hogy egy
felpattanó, 4 százalék körüli növekedést vár a kabinet jövőre, a
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége ragaszkodott ahhoz, hogy
feltételként legalább stagnáljon idén a magyar gazdaság. Ahhoz, hogy a
pozitív tendencia körvonalait lássák, szeretnék megvárni a november
15-én kijövő GDP-adatokat.
A megállapodás megkötésére november közepén vagy második felében kerülhet sor mondta a szakszervezeti vezető. Perlusz László, a Vállalkozók és
Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak
elmondta: azt kérték a kormánytól, legyen abban partner, hogy azok a
munkaadók, akik megtehetik, egyszeri százezer forintot adhassanak
teljesen adó- és járulékmentesen. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem
kötelező, hanem egy lehetőség, ami még az államnak és a költségvetésnek
is pluszbevételt hozhat. Szerinte a kormány is nyitott a javaslatra, és
egy-két héten belül el fog dőlni, hogy támogatja-e.
Arra
a kérdésre, hogy el tudják-e fogadni, hogy jövőre két számjegyű
mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum is, azt
mondta: az, hogy mindkét bérelem esetebén ekkora legyen az emelés, még
megfontolás tárgya, de nem zárkóznak el tőle.
Hangsúlyozta
azonban, hogy látni szeretnék még a harmadik negyedéves GDP-adatokat,
ha ugyanis recesszióban kell dönteni a 10 és a 15 százalékról, az nehéz
döntés lenne a részükről. Ugyanakkor a másik oldalról szerinte érthető,
mivel az infláció idén 18 százalékos lehet, miközben a minimálbér 16
százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal növekedett. Az
viszont árnyalja a képet, hogy nagyon sok munkaadó év közben is adott
béremelést vagy egyéb juttatásokat, ennek köszönhetően jobban nőttek a
keresetek, nemzetgazdasági szinten 17,5 százalékos volt a bérdinamika az
első hét hónapban.
Perlusz László rámutatott, hogy ugyan a
minimálbér jóval kevesebb embert, 250-300 ezer főt érint, mint a
garantált bérminimum, ami pedig mintegy 700 ezret, viszont az is igaz,
hogy a minimálbérnek nagyon erős keresletfelhajtó hatása van. Ha ugyanis
15 százalékkal emelkedik a minimálbér, az a magasabb kereseti
kategóriákban bértorlódást idéz elő. „Meglátjuk hogyan alakul, a 10 és
15 százalék közötti átlagos emelés mindenképpen reálisnak tűnik” –
jegyezte meg a VOSZ főtitkára.
Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?
Mivel
idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált
bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, egy 15 és 10 százalékos
emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a
szakmunkás-minimálbér 326 ezerre nőne. Az előbbi nettója 176 ezerre, az
utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével. Ennél azonban
lényegesebb, hogy jövőre ez legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is
jelentene.
