MINIMÁLBÉR 2021: MÉG NINCS MEGÁLLAPODÁS!!!

 A béremelés érdekében a Munkástanácsok Országos Szövetsége nyitott arra, hogy egyezség szülessen a munkáltatókkal a minimálbérek négyszázalékos emeléséről. 

 

ITT A BEJELENTÉS >>>  MEGNÉZEM >>>>

 

 

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK >>>>

 

Ez a munkavállalói oldal által korábban javasolt öt százalékhoz képest pár száz forinttal jelent kevesebb fizetést jelent. Ha viszont nem születik egyezség, az érintett munkavállalók fizetésének értéke az infláció miatt csökken, amíg a nettó és a bruttó összeg nem változik - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a lapnak.

Februártól van lehetőség a magasabb fizetésre, de a 4 százalékos egyezség a januári különbözetet is tartalmazná. A közös szakszervezeti álláspont azonban továbbra is öt százalék. A tárgyalások jövő héten folytatódnak.

A kötelező legkisebb kereset négyszázalékos emelésével bruttó 167 500 forintra nőne, azaz nettó 111 500 forintot kapna kézhez a munkavállaló. Ez 4500 forinttal több, mint a jelenlegi összeg. Ha egy százalékkal nagyobb növekedésben egyeznének meg a felek, akkor mindössze 800-900 forinttal kapnának többet az emberek.

A garantált bérminimum az alacsonyabb emeléssel nettó 4500 forinttal emelkedne, az ötszázalékos plusszal pedig 7000 forinttal kapnának többet az érintettek. 

TOVÁBBI LINKEK >>> MEGNÉZEM

Nem született megállapodás a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről! 2021 Januárban fognak dönteni a béremelés mértékéről!

 Nem született megállapodás a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről! 2021 Januárban fognak dönteni a béremelés mértékéről!

 

ITT A BEJELENTÉS >>>  MEGNÉZEM >>>>

 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), december 30-i ülésén, amely idén az utolsó egyeztetés. A kormány azonban nem lép fel "döntőbíróként", így a korábbi években megszokottól eltérőn a tárgyalások januárban is folytatódhatnak.  

Nem közeledtek az álláspontok a munkáltatói és a szakszervezeti oldal között, így nincs megállapodás a legkisebb bérről. Törvény szerint ilyen esetekben a kormánynak tárgyév december 31-ig ki kell hirdetnie a következő évre vonatkozó minimálbért, ettől azonban most eltekintenek. Az év utolsó VKF-ülését Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezette, aki szerint a kormányoldal célja, hogy a szociális partnerek mindenképp egyezségre jussanak, így rendhagyó módon a fórum egyeztetései 2021-ben is folytatódhatnak majd.

A cél azonban mindenképpen az, hogy már január első felében megállapodás szülessen, hiszen a februári bérfizetésnél már meg kell jelennie az emelt összegnek az érintett munkavállalók számláin - tudta meg lapunk Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökétől. Szerinte van esély arra, hogy a következő hetekben közeledjen a felek álláspontja, és a megállapodást akár év elejéig visszamenőlegesen is érvényesíteni lehessen.

Az idei VKF-ülések során a kormány most előszőr véleményezte a részt vevő felek álláspontját, illetve állt elő saját javaslattal és gyakorlatilag 0 százalékot mondott a januári béremelésre - kommentált Kordás László. a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. A miniszter szerint érdemes elhalasztani 2-3 héttel a megállapodást, ám visszamenőleges jogalkotás Magyarországon nem létezik. A kormányoldal álláspontja szerint egy lehetséges megállapodást az aláírás másnapjától lehetne a leghamarabb hatályba léptetni. Kordás szerint ez azonban komoly jogalkotási problémákhoz vezethet, melyekre Palkovics csak később ígért megoldást.

A megállapodás technikailag kivitelezhető lenne, feltéve ha január 15-ig megszületik. Az új minimálbér először a januári fizetések bérszámfejtésénél érvényes, ami január végén - február elején történik a vállalkozásoknál. Jogtechnikailag viszont ez azt jelenti, hogy amennyiben létrejön a megállapodás a felek között, akkor ezt a kormány rendeletben kihirdeti, ugyanakkor az a hatályos szabályok alapján nem lehetséges, hogy a kihirdetés dátuma a hatályba lépés dátumát megelőzze. Vagyis egy január 15-én kihirdetett jogszabály nem lehet érvényes január 1-től, hiszen ez sérti a munkáltatók jogát a felkészülésre.

Hogy ezt a jogalkotási problémát miként fogja megoldani a kormány az nagy kérdés.

- fogalmazott Kordás László.

Egyelőre viszont csak az tűnik lehetségesnek, hogy például február 1-től hirdetik ki a 2021-es minimálbért, ami azonban már csak a márciusi fizetésekben jelenhetne meg.

Bár a szakszervezetek akár Szilveszter napján is tárgyalnának, a munkaadói oldal nem kíván álláspontján változtatni és idén a további egyeztetéseknek sem látja értelmét. A kormányoldal azonban nem áll elő saját javaslattal, hanem lényegében kijelenti, hogy ha nincsenek meg a kellő feltételek, akkor a tárgyalásokat el kell halasztani. Ezzel lényegében összekacsintott a munkaadókkal, a munkavállalók háta mögött - értékelt a MASZSZ elnöke.

A három szakszervezeti konföderáció és a három munkaadói szervezet álláspontja között egyelőre jelentős a differencia. A munkáltatók körülbelül 3 százalékos emelést javasolnak, amelynek alapján januártól a minimálbér 5 ezer forinttal emelkedne 166 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6400 forinttal növekedne 217 ezer forintra. Abban a tekintetben engedékenyek, hogy ha 3 százalékkal nagyobb mértékben nő az infláció, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnének.

A munkavállalói érdekképviseletek 6,5 százalékos emelést javasolnak és mind a három szakszervezeti konföderáció úgy határozott, hogy ebből a javaslatból nem igen akar engedni. Ezen felül garanciát kérnek arra, hogy ha az infláció jövőre magasabb lesz a kabinet által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor év közepén a legkisebb bérek összege visszamenőleg automatikusan korrigálódik az eltérés mértékével.

A kormány nem akar adó-, vagy járulékcsökkentéshez nyúlni

A kabinet nem adott választ az érdekképviseleteknek arra a felvetésre, hogy a munkavállalók közterheit csökkenteni kellene, amellyel alacsonyabb bruttó minimálbér-emelés mellett is jelentősebben nőhetne a legkisebb bér nettó összege. A szakszervezeti oldal elsődlegesen az szja 1,5 százalékpontos, míg a munkaadói oldal a szociális hozzájárulási adó (szochó) 2 százalékpontos csökkentését javasolta. Az látszik, hogy a 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodásban foglalt képletnek megfelelően idén valószínűleg nem fog teljesülni a 6 százalékos reálbér-növekedés feltétele, így a megállapodás szerint lesz szükséges csökkenteni a szochót. (Ez a feltétel tavaly sem teljesült, a kormány mégis adót csökkentett.) Rolek Ferenc szerint nem várható, hogy kormány jövőre mérsékeli az adó mértékét, bár a munkaadók kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szochó csökkentése esetén a dolgozókat részesítik a kedvezményben.

A szakszervezeti oldal javasolta még az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék csökkentését, vagy átmeneti elengedését - amelyből elvilega munkanélküli ellátást finanszírozzák. Miközben a szochó-csökkentésből származó bevételkiesést a kormány nem tudja EU-s forrásból kipótolni, a munkaerőpiaci járulék esetén ez működik, hiszen a munkanélküliek ellátására, a felnőttképzésre, a segélyek finanszírozására lehet uniós forrást igénybe venni válságkezelő programok esetén. A kormány azonban erre a felvetésre sem reagált.

Minimálbér 2021  

További cikkek itt és itt

Minimálbér emelés összege 2021:

 

Minimálbér emelés és járulék csökkentés 2021: 175 ezer forint alatt marad a magyar minimálbér jövőre, akkor emelnének, ha a kormány csökkenti a járulékokat!

 

ITT A BEJELENTÉS >>>

 

Némiképp közeledtek az álláspontok a jövő évi minimálbért illetően, de a munkáltatók csak akkor emelnének, ha a kormány csökkenti a járulékokat.

Úgy tűnik, 175 ezer forint alatt marad a magyar minimálbér jövőre: ez az egyetlen, ami biztosnak látszik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után, amelyen ismét a legkisebb hazai bérekről egyeztettek a munkaadói, és a munkavállalói szervezetek, valamint a kormány képviselői. Megállapodás ugyan továbbra sem született, az álláspontok viszont valamelyest közeledtek, bár még mindig igen távol állnak egymástól. A szakszervezetek 7,5 százalékos emelést szeretnének, a munkáltatók legfeljebb 3 százalékos növelést látnak lehetségesnek.

Előbbi 173 ezer, utóbbi 166 ezer forintra növelné a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér bruttó összegét. Ez a munkaadók részéről jelentős elmozdulás, hiszen két hete még egyáltalán nem láttak emelésre lehetőséget. Igaz, ezt az inflációkövető növelést most is csak akkor látják lehetségesnek, ha a kormány 2 százalékkal csökkenti a munkáltatói járulékokat. A kormány továbbra sem fejtette ki álláspontját.

A munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentéséről Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt hétfői éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Konkrétumot nem említve úgy fogalmazott: a kormány eltökélt szándéka, hogy "ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják", akkor a következő két évben is tovább csökkentik a szochot. Ennek mértéke egy 2016-os megállapodás értelmében az akkori 27 százalékról mára 15,5 százalékra mérséklődött. A további 2 százalékos csökkentés feltétele egy korábbi megállapodás szerint az, hogy az idén 6 százalékos reálbérnövekedés legyen. Kérdés, ez megvalósulhat-e, a harmadik negyedévben ugyanis csak 3,8 százalékos reálbérnövekedést mértek, a koronavírusjárvány miatt pedig az utolsó negyedév még rosszabbul alakulhat. A 2020-as év és a jelenlegi gazdasági helyzet nem alapoz meg egy jövő évi minimálbéremelést, de ha a kormány is besegít, akkor van lehetőség arra, hogy a legalacsonyabb keresetűek bére is megőrizze reálértékét – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Mivel a kormány jelenlegi előrejelzése szerint a jövő évi infláció 3 százalék lesz, ezért egy ilyen mértékű minimálbéremelést tart lehetségesnek a munkáltatói oldal. - írja a Népszava cikke.

De csak akkor és onnantól, ha megvalósul a 2 százalékos szocho-csökkentés – hangsúlyozta. Rolek Ferenc megjegyezte: a szakszervezeti oldal 7,5 százalékos emelési elvárása még mindig meglehetősen „elrugaszkodott a valóságtól”, és egy válsághelyzetben irreális is. Nem lehet most annyival emelni a béreket, mint amikor dübörgött a gazdaság – fogalmazott. Az ülésen vita bontakozott ki arról, hogy a hazai bérek emelésekor figyelembe kell-e venni a környező országok béremeléseit. Lengyelországban, Szlovákiában ugyanis már megállapodtak arról, hogy jövőre 7,7 illetve 7,4 százalékkal nő a minimálbér, a cseh kormány minimum 4,1 százalékot vár. Rolek Ferenc szerint azonban a magyar minimálbért nincs értelme a visegrádi országokéival összehasonlítani, mert a magyar munkavállalók számára nem ezek az elsődleges célországok. Ráadásul a cseh egy főre jutó GDP 50, a szlovák 25 százalékkal magasabb, mint a magyar (a lengyel viszont alacsonyabb A szerk.). Márpedig a keresetek függnek a gazdaság teljesítményétől is, mint ahogyan egy családban is csak azt a pénzt lehet elkölteni, amit a családtagok megkerestek – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke.

A szakszervezetek viszont a régiós bérektől való még nagyobb leszakadásra figyelmeztetnek, hiszen már most is jelentős a hazai minimálbér elmaradása. A szlovák és a cseh GDP visszaesése egyébként erőteljesebb volt az idén, mint hazánkban, az infláció pedig mindkét országban alacsonyabb, mégis jelentősen emelik a legkisebb béreket. A korábbi, 10 százalékos béremelési követelésükből ugyanakkor engedtek a szakszervezetek: 7,5 százalékot szeretnének. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a legalacsonyabb keresetűeknél másként áll össze a fogyasztói kosár, abban sokkal nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a lakhatás költségei; a jövedelem jelentős része ezekre megy el.

Ezért esetükben nem lehet az általános inflációval, azaz 3 százalékkal számolni, mivel az élelmiszerek drasztikusan, 15-20 százalékkal is drágultak. A minimálbér emelés mértékének meghatározásakor erre is tekintettel kell lenni – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Megjegyezte: ha a kormány csökkentené a személyijövedelemadót, akkor elég volna egy kisebb bruttó emelés is, hiszen a nettó jövedelmek így erőteljesebben emelkednének. A VKF ülésén azonban a kormány képviseletében jelenlévő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár nem fejtette ki a kormány álláspontját. Így nemcsak az esetleges adókönnyítésekről, de arról sem esett szó – kifogásolta Kordás László -, hogyan segítené a kormány azokat az ágazatokat, amelyeknek már a jelenlegi minimálbér kifizetése is nehézségeket okoz. A tárgyalások jövő héten folytatódnak.

Kapcsolódó cikkek >>>

Minimálbér 2021 - a minimálbér és garantált bérminimum összeg 2021-ben!

 Minimálbér 2021 - >

 

További tudnivalók itt >>> 

 

a minimálbér és garantált bérminimum összeg 2021-ben!

 Hogy mennyi lesz a minimálbér összege 2021-ben és hány forint lesz a garantált bérminimum nagysága 2021. évben, az várhatóan hosszú tárgyalások során fog eldőlni, hiszen a koronavírus járvány a munkaerőpiaci tárgyalások normál menetét is felforgatta. A járvány miatt az idén a megszokottnál várhatóan később kezdődnek majd az országos bértárgyalások, így az első egyeztetésekre csak várhatóan október végén kerülhet sor – nyilatkozta Palkovics Imre a MOSZ (Munkástanácsok Országos Szövetsége) elnöke a Magyar Nemzetnek szeptember elején.

  2021. évi minimálbér összege: egyelőre még nincs meghatározva

Hogyan alakult a minimálbér az elmúlt években?

A 2018-ban kötött bérmegállapodás a munkaadók és munkáltatók szervezetei között 2020-ig szólt, melynek értelmében az elmúlt években jelentős növekedés volt mind a minimálbér, mind a garantál bérminimum összegében, az alábbiak szerint:

Minimálbér alakulása 2018-2020 között

Minimálbér összege éves bontásban:

2018. évi minimálbér összege: 138.000 Ft

2019. évi minimálbér összege: 149.000 Ft (8% növekedés az előző évhez képest)

2020. évi minimálbér összege: 161.000 Ft (8%-os növekedés az előző évhez képest)

 

Jól látható az adatokból, hogy az elmúlt 2 naptári évben 8-8%-os növekedés volt a minimálbér összegében de nagy kérdés, hogy a koronavírus okozta gazdasági visszaesés következtében tartható lehet-e a jövőben is egy ilyen arányú minimálbér emelés 2021-ben is. A jelenleg elérhető elemzői becslések arról szólnak, hogy 2021-ben is várható a minimálbér emelkedése, de ez a várakozások szerint alacsonyabb mértékű lehet az elmúlt években megszokott 8%-os tempótól. A szakértők arra számítanak, hogy a minimálbér 2021-es várható növekedése az inflációt meghaladó, azaz reálbér növekedéés-szintű lesz. De mindez egyelőre még nem több, mint spekuláció.

Garantált bérminimum összege éves bontásban:

2018. évi garantált bérminimum összege: 180.500 Ft

2019. évi garantált bérminimum összege: 195.000 Ft (8% növekedés az előző évhez képest)

2020. évi garantált bérminimum összege: 210.600 Ft (8%-os növekedés az előző évhez képest)

 

Miután most a kétféle minimálbér és az átlagbér hányadosa megfelel az uniós átlagnak, vélelmezhető, hogy ez meg is marad, így a minimálbér emelése a várható növekedése a tervezett átlagos béremelkedés szintjének megfelelő lesz. Kérdés, hogy a kétféle minimálbér között változnak-e az arányok (az elmúlt két évben nagyot nyílt az olló), vagy most már egyforma mértékben növekednek.

Ha a konvergenciaprogramban felvázolt bérnövekedési tendencia valósul meg, és a kétféle mimimálbér egyformán nő, akkor jövőre azaz 2021 évben viszont már csak 7-8, 2022-ben pedig 6-7 százalékos bérnövekedéssel számolnak, így 2021-ben 179 és 235 ezer lenne a két szint, 2022-ben pedig 190 ezer a minimálbér, 250 ezer a garantált bérminimum.

 Euróban változatlan forintárfolyamon számolva a minimálbér így négy év múlva 610 euró lenne, a garantált bérminimum 800 euró lenne. Előbbi még mindig szerény összeg, de utóbbi, ami sokkal döntőbb, már egész jól néz ki: kissé meghaladja a fejlett EU-tagok szintjének felét. Persze addig náluk is lehet emelés, de vélelmezzük, hogy ők azért csak szerény mértékben fognak emelni a már most is igen szép szintről. Az arányok persze változhatnak: a kormány úgy is dönthet, hogy a következő időszakban a minimálbért emeli meg jobban (hisz ott nagyobb a szürkegazdaság aránya is), így akár az is elérheti az áhított szint felét. Persze, ahogy ezt korábban is sokszor jeleztük, egy kis forinterősödés igen jót tenne az euróban mért bérszinteknek. 

Kapcsolódó cikkek >>>

Minimálbér 2021: később kezdődnek a bértárgyalások!

Minimálbér 2021: messze még a megegyezés

 

További tudnivalók itt >>> 

 

A szokásosnál jóval később indulhatnak a bértárgyalások a versenyszférában a járvány okozta bizonytalanság miatt. Idén a 2021-es minimálbérekről is határozniuk kell a feleknek, mivel a jelenlegi, két évre szóló megállapodás 2020-ig szól - írta a Magyar Nemzet.

 A járvány miatt az idén a megszokottnál később kezdődnek az országos bértárgyalások. Az első egyeztetések várhatóan október végén lesznek - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a napilapnak.

 A járvány miatt továbbra is nagy a bizonytalanság, ezért a szakszervezetek sem tartják életszerűnek, hogy szeptemberben érdemi tárgyalások indulhassanak a 2021-es minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Érdemi egyeztetésekre várha­tóan a harmadik negyedéves mutatók alapján kerül sor. Az elnök elhúzódó év végi egyeztetésekre számít.
Továbbra is a bizonytalanság határozza meg a versenyszféra szereplőinek mindennapjait, az adatok szerint ráadásul a járvány ismét erőre kapott. Ezért az őszi bértárgyalások várhatóan csak késő ősszel kezdődhetnek el érdemben - közölte a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) is. Egyelőre a szakszervezeti oldal sem alakította ki álláspontját, mekkora fizetésemelésre lenne szükség jövőre, a képviselet ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a keresetek további növelése. - írja a Hitelportál

Ennyi lesz a MINIMÁLBÉR 2021. január 1-től

Miután most a kétféle minimálbér és az átlagbér hányadosa megfelel az uniós átlagnak, vélelmezhető, hogy ez meg is marad, így a minimálbér emelése a várható növekedése a tervezett átlagos béremelkedés szintjének megfelelő lesz. Kérdés, hogy a kétféle minimálbér között változnak-e az arányok (az elmúlt két évben nagyot nyílt az olló), vagy most már egyforma mértékben növekednek.

Ha a konvergenciaprogramban felvázolt bérnövekedési tendencia valósul meg, és a kétféle mimimálbér egyformán nő, akkor jövőre azaz 2021 évben viszont már csak 7-8, 2022-ben pedig 6-7 százalékos bérnövekedéssel számolnak, így 2021-ben 179 és 235 ezer lenne a két szint, 2022-ben pedig 190 ezer a minimálbér, 250 ezer a garantált bérminimum.

Euróban változatlan forintárfolyamon számolva a minimálbér így négy év múlva 610 euró lenne, a garantált bérminimum 800 euró lenne. Előbbi még mindig szerény összeg, de utóbbi, ami sokkal döntőbb, már egész jól néz ki: kissé meghaladja a fejlett EU-tagok szintjének felét. Persze addig náluk is lehet emelés, de vélelmezzük, hogy ők azért csak szerény mértékben fognak emelni a már most is igen szép szintről. Az arányok persze változhatnak: a kormány úgy is dönthet, hogy a következő időszakban a minimálbért emeli meg jobban (hisz ott nagyobb a szürkegazdaság aránya is), így akár az is elérheti az áhított szint felét. Persze, ahogy ezt korábban is sokszor jeleztük, egy kis forinterősödés igen jót tenne az euróban mért bérszinteknek.

Minimálbér 2021: Minimálbér-összege-2021-feltételek-minimálbér-mennyi-lesz-2021-től

Ennyi lesz a MINIMÁLBÉR 2021. január 1-től? Erre sokan nem számítottunk! Ha ez igaz….