Nem született megállapodás a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről! 2021 Januárban fognak dönteni a béremelés mértékéről!

 Nem született megállapodás a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről! 2021 Januárban fognak dönteni a béremelés mértékéről!

 

ITT A BEJELENTÉS >>>  MEGNÉZEM >>>>

 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), december 30-i ülésén, amely idén az utolsó egyeztetés. A kormány azonban nem lép fel "döntőbíróként", így a korábbi években megszokottól eltérőn a tárgyalások januárban is folytatódhatnak.  

Nem közeledtek az álláspontok a munkáltatói és a szakszervezeti oldal között, így nincs megállapodás a legkisebb bérről. Törvény szerint ilyen esetekben a kormánynak tárgyév december 31-ig ki kell hirdetnie a következő évre vonatkozó minimálbért, ettől azonban most eltekintenek. Az év utolsó VKF-ülését Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezette, aki szerint a kormányoldal célja, hogy a szociális partnerek mindenképp egyezségre jussanak, így rendhagyó módon a fórum egyeztetései 2021-ben is folytatódhatnak majd.

A cél azonban mindenképpen az, hogy már január első felében megállapodás szülessen, hiszen a februári bérfizetésnél már meg kell jelennie az emelt összegnek az érintett munkavállalók számláin - tudta meg lapunk Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökétől. Szerinte van esély arra, hogy a következő hetekben közeledjen a felek álláspontja, és a megállapodást akár év elejéig visszamenőlegesen is érvényesíteni lehessen.

Az idei VKF-ülések során a kormány most előszőr véleményezte a részt vevő felek álláspontját, illetve állt elő saját javaslattal és gyakorlatilag 0 százalékot mondott a januári béremelésre - kommentált Kordás László. a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. A miniszter szerint érdemes elhalasztani 2-3 héttel a megállapodást, ám visszamenőleges jogalkotás Magyarországon nem létezik. A kormányoldal álláspontja szerint egy lehetséges megállapodást az aláírás másnapjától lehetne a leghamarabb hatályba léptetni. Kordás szerint ez azonban komoly jogalkotási problémákhoz vezethet, melyekre Palkovics csak később ígért megoldást.

A megállapodás technikailag kivitelezhető lenne, feltéve ha január 15-ig megszületik. Az új minimálbér először a januári fizetések bérszámfejtésénél érvényes, ami január végén - február elején történik a vállalkozásoknál. Jogtechnikailag viszont ez azt jelenti, hogy amennyiben létrejön a megállapodás a felek között, akkor ezt a kormány rendeletben kihirdeti, ugyanakkor az a hatályos szabályok alapján nem lehetséges, hogy a kihirdetés dátuma a hatályba lépés dátumát megelőzze. Vagyis egy január 15-én kihirdetett jogszabály nem lehet érvényes január 1-től, hiszen ez sérti a munkáltatók jogát a felkészülésre.

Hogy ezt a jogalkotási problémát miként fogja megoldani a kormány az nagy kérdés.

- fogalmazott Kordás László.

Egyelőre viszont csak az tűnik lehetségesnek, hogy például február 1-től hirdetik ki a 2021-es minimálbért, ami azonban már csak a márciusi fizetésekben jelenhetne meg.

Bár a szakszervezetek akár Szilveszter napján is tárgyalnának, a munkaadói oldal nem kíván álláspontján változtatni és idén a további egyeztetéseknek sem látja értelmét. A kormányoldal azonban nem áll elő saját javaslattal, hanem lényegében kijelenti, hogy ha nincsenek meg a kellő feltételek, akkor a tárgyalásokat el kell halasztani. Ezzel lényegében összekacsintott a munkaadókkal, a munkavállalók háta mögött - értékelt a MASZSZ elnöke.

A három szakszervezeti konföderáció és a három munkaadói szervezet álláspontja között egyelőre jelentős a differencia. A munkáltatók körülbelül 3 százalékos emelést javasolnak, amelynek alapján januártól a minimálbér 5 ezer forinttal emelkedne 166 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6400 forinttal növekedne 217 ezer forintra. Abban a tekintetben engedékenyek, hogy ha 3 százalékkal nagyobb mértékben nő az infláció, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnének.

A munkavállalói érdekképviseletek 6,5 százalékos emelést javasolnak és mind a három szakszervezeti konföderáció úgy határozott, hogy ebből a javaslatból nem igen akar engedni. Ezen felül garanciát kérnek arra, hogy ha az infláció jövőre magasabb lesz a kabinet által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor év közepén a legkisebb bérek összege visszamenőleg automatikusan korrigálódik az eltérés mértékével.

A kormány nem akar adó-, vagy járulékcsökkentéshez nyúlni

A kabinet nem adott választ az érdekképviseleteknek arra a felvetésre, hogy a munkavállalók közterheit csökkenteni kellene, amellyel alacsonyabb bruttó minimálbér-emelés mellett is jelentősebben nőhetne a legkisebb bér nettó összege. A szakszervezeti oldal elsődlegesen az szja 1,5 százalékpontos, míg a munkaadói oldal a szociális hozzájárulási adó (szochó) 2 százalékpontos csökkentését javasolta. Az látszik, hogy a 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodásban foglalt képletnek megfelelően idén valószínűleg nem fog teljesülni a 6 százalékos reálbér-növekedés feltétele, így a megállapodás szerint lesz szükséges csökkenteni a szochót. (Ez a feltétel tavaly sem teljesült, a kormány mégis adót csökkentett.) Rolek Ferenc szerint nem várható, hogy kormány jövőre mérsékeli az adó mértékét, bár a munkaadók kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szochó csökkentése esetén a dolgozókat részesítik a kedvezményben.

A szakszervezeti oldal javasolta még az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék csökkentését, vagy átmeneti elengedését - amelyből elvilega munkanélküli ellátást finanszírozzák. Miközben a szochó-csökkentésből származó bevételkiesést a kormány nem tudja EU-s forrásból kipótolni, a munkaerőpiaci járulék esetén ez működik, hiszen a munkanélküliek ellátására, a felnőttképzésre, a segélyek finanszírozására lehet uniós forrást igénybe venni válságkezelő programok esetén. A kormány azonban erre a felvetésre sem reagált.

Minimálbér 2021  

További cikkek itt és itt

Minimálbér emelés összege 2021:

 

Minimálbér emelés és járulék csökkentés 2021: 175 ezer forint alatt marad a magyar minimálbér jövőre, akkor emelnének, ha a kormány csökkenti a járulékokat!

 

ITT A BEJELENTÉS >>>

 

Némiképp közeledtek az álláspontok a jövő évi minimálbért illetően, de a munkáltatók csak akkor emelnének, ha a kormány csökkenti a járulékokat.

Úgy tűnik, 175 ezer forint alatt marad a magyar minimálbér jövőre: ez az egyetlen, ami biztosnak látszik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után, amelyen ismét a legkisebb hazai bérekről egyeztettek a munkaadói, és a munkavállalói szervezetek, valamint a kormány képviselői. Megállapodás ugyan továbbra sem született, az álláspontok viszont valamelyest közeledtek, bár még mindig igen távol állnak egymástól. A szakszervezetek 7,5 százalékos emelést szeretnének, a munkáltatók legfeljebb 3 százalékos növelést látnak lehetségesnek.

Előbbi 173 ezer, utóbbi 166 ezer forintra növelné a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér bruttó összegét. Ez a munkaadók részéről jelentős elmozdulás, hiszen két hete még egyáltalán nem láttak emelésre lehetőséget. Igaz, ezt az inflációkövető növelést most is csak akkor látják lehetségesnek, ha a kormány 2 százalékkal csökkenti a munkáltatói járulékokat. A kormány továbbra sem fejtette ki álláspontját.

A munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentéséről Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt hétfői éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Konkrétumot nem említve úgy fogalmazott: a kormány eltökélt szándéka, hogy "ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják", akkor a következő két évben is tovább csökkentik a szochot. Ennek mértéke egy 2016-os megállapodás értelmében az akkori 27 százalékról mára 15,5 százalékra mérséklődött. A további 2 százalékos csökkentés feltétele egy korábbi megállapodás szerint az, hogy az idén 6 százalékos reálbérnövekedés legyen. Kérdés, ez megvalósulhat-e, a harmadik negyedévben ugyanis csak 3,8 százalékos reálbérnövekedést mértek, a koronavírusjárvány miatt pedig az utolsó negyedév még rosszabbul alakulhat. A 2020-as év és a jelenlegi gazdasági helyzet nem alapoz meg egy jövő évi minimálbéremelést, de ha a kormány is besegít, akkor van lehetőség arra, hogy a legalacsonyabb keresetűek bére is megőrizze reálértékét – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Mivel a kormány jelenlegi előrejelzése szerint a jövő évi infláció 3 százalék lesz, ezért egy ilyen mértékű minimálbéremelést tart lehetségesnek a munkáltatói oldal. - írja a Népszava cikke.

De csak akkor és onnantól, ha megvalósul a 2 százalékos szocho-csökkentés – hangsúlyozta. Rolek Ferenc megjegyezte: a szakszervezeti oldal 7,5 százalékos emelési elvárása még mindig meglehetősen „elrugaszkodott a valóságtól”, és egy válsághelyzetben irreális is. Nem lehet most annyival emelni a béreket, mint amikor dübörgött a gazdaság – fogalmazott. Az ülésen vita bontakozott ki arról, hogy a hazai bérek emelésekor figyelembe kell-e venni a környező országok béremeléseit. Lengyelországban, Szlovákiában ugyanis már megállapodtak arról, hogy jövőre 7,7 illetve 7,4 százalékkal nő a minimálbér, a cseh kormány minimum 4,1 százalékot vár. Rolek Ferenc szerint azonban a magyar minimálbért nincs értelme a visegrádi országokéival összehasonlítani, mert a magyar munkavállalók számára nem ezek az elsődleges célországok. Ráadásul a cseh egy főre jutó GDP 50, a szlovák 25 százalékkal magasabb, mint a magyar (a lengyel viszont alacsonyabb A szerk.). Márpedig a keresetek függnek a gazdaság teljesítményétől is, mint ahogyan egy családban is csak azt a pénzt lehet elkölteni, amit a családtagok megkerestek – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke.

A szakszervezetek viszont a régiós bérektől való még nagyobb leszakadásra figyelmeztetnek, hiszen már most is jelentős a hazai minimálbér elmaradása. A szlovák és a cseh GDP visszaesése egyébként erőteljesebb volt az idén, mint hazánkban, az infláció pedig mindkét országban alacsonyabb, mégis jelentősen emelik a legkisebb béreket. A korábbi, 10 százalékos béremelési követelésükből ugyanakkor engedtek a szakszervezetek: 7,5 százalékot szeretnének. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a legalacsonyabb keresetűeknél másként áll össze a fogyasztói kosár, abban sokkal nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a lakhatás költségei; a jövedelem jelentős része ezekre megy el.

Ezért esetükben nem lehet az általános inflációval, azaz 3 százalékkal számolni, mivel az élelmiszerek drasztikusan, 15-20 százalékkal is drágultak. A minimálbér emelés mértékének meghatározásakor erre is tekintettel kell lenni – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Megjegyezte: ha a kormány csökkentené a személyijövedelemadót, akkor elég volna egy kisebb bruttó emelés is, hiszen a nettó jövedelmek így erőteljesebben emelkednének. A VKF ülésén azonban a kormány képviseletében jelenlévő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár nem fejtette ki a kormány álláspontját. Így nemcsak az esetleges adókönnyítésekről, de arról sem esett szó – kifogásolta Kordás László -, hogyan segítené a kormány azokat az ágazatokat, amelyeknek már a jelenlegi minimálbér kifizetése is nehézségeket okoz. A tárgyalások jövő héten folytatódnak.

Kapcsolódó cikkek >>>