>>> Minimálbér 2019 - további hírek itt
A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik.
Az áruházláncok és a
szakszervezetek közti őszi bértárgyalások tétje az, hogy bruttó 220 ezer
forint körüli alapbért adjanak jövőre a munkavállalóknak – értesült a
Világgazdaság. Ez azon alapul, hogy egy versenyképes bolthálózatnak
15-20 ezer forintos bérelőnyt kell biztosítania dolgozóinak a mindenkori
garantált bérminimummal szemben, márpedig lapunk úgy tudja,az
idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik,
miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz
az irányadó.
A munkáltatók és a
szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a
kormány – információink szerint – hivatalosan csak november végén,
december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat.
A több mint 17 ezer főt
foglalkoztató Tesco a legnagyobb bolthálózatként évről évre a bérviták
kereszttüzében áll. A hipermarket képviselőivel is azzal a szándékkal ül
tárgyalóasztalhoz októberben a Kereskedelmi Alkalmazottak
Szakszervezete (KASZ), hogy 219-220 ezer forintos kezdő bért érjen el.
Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Világgazdaságnak viszonyításképp
elmondta, a Tescónál már ma is lényegében minden bér 2-essel kezdődik,
hiszen a bruttó 197 ezer forintos alapbér kiegészül a pótlékokkal és a
12-16 ezer forintos cafeteriával. De ahhoz, hogy az áruházlánc megőrizze
bérelőnyét a garantált bérminimummal szemben, a várt többletbevételt is
el kell érnie. Márpedig a 2018 februárjában zárt üzleti évben 636-ról
623 milliárd forintra csökkent a forgalom, az adózott eredmény pedig
50-ről 17 milliárdra mérséklődött.
Ha zajos viták után is, de a
Tescónál rendre megállapodás született, a Metrónál viszont kemény menet
elébe néz a KASZ. Jókora, 20-30 ezer forint lehet a különbség az
álláspontok között. A munkáltató azzal érvel, hogy 13-14. havi fizetést
is ad, ebből fakadó előnye azonban akkor ér valamit éves szinten, ha
megadja a szakszervezetek által megküldött 210 ezer forintos
bérajánlatot, vagy legalábbis megközelíti. Ha nem történik érdemi
előrelépés, a munkavállalók rövidesen sztrájkkal fenyegethetnek.
Egy
hónapokkal korábbi felmérés már eleve elégedetlenséget tükrözött: úgy
nyilatkozott a dolgozók 21 százaléka, hogy elhagyja a vállalatot, ha a
bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalékuk is elgondolkodik a
váltáson. Lapunk ráadásul úgy tudja, ma sincs elég ember a vállalatnál,
főleg a budapesti áruházakban: több esetben vidékről buszoztattak
dolgozókat a fővárosba.
Míg Budapesten vagy egy
vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben
akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó
versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem
mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – állapította meg Karsai
Zoltán. Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon
foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha
nehezen is, de találnak embert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.