2015. október 22., csütörtök

Minimálbér, garantált bérminimum és szja - változások lesznek 2016 januártól

Minimálbér, garantált bérminimum és szja 2016 : A jelenlegi, munkaerőhiány szülte bérfeszültség feloldásához szükséges a hazai adó-, és járulékkörnyezet megváltoztatása - ezt immár nem csak a szakszervezetek, hanem prominens vállalkozói érdekképviseletek is hangoztatják. A minimálbér-emelés mértékéről azonban még nincs egyetértés.


 Már nem csak a szakképzett munkaerő hiánya nyomja a hazai foglalkoztatók vállát, hanem sok egyszerű, szakképesítést nem igénylő álláshelyre is gondot okoz embert találni. A munkaerő külföldre vándorlása mellett a demográfiai folyamatok is kedvezőtlenek: a természetes fogyás miatt is folyamatosan csökken a munkaképes korú - 15-74 éves - népesség. A KSH szerint az idei második negyedévben már 41 ezer álláshely állt betöltetlenül, míg a ManpowerGroup Solutions Hungary felmérése alapján augusztusban csak a munkaügyi kirendeltségeknél 50 ezer új álláshelyet jelentettek be, amelyből 20 ezer pozíció volt olyan, amely akár közfoglalkoztatással is kiváltható.


Hiány mutatkozik az álláspiacon például takarítókból, építőipari- és betanított munkásokból. Akut hiány alakulhat ki az alacsony presztízsű kereskedelmi, vendéglátáshoz kötődő és könnyűipari álláshelyeknél is.
A szakképzetlenek minimálbére, illetve a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörök garantált bérminimuma környékén keresők a foglalkoztatottak mintegy 30-35 százalékát tehetik ki, bár a zsebből-zsebbe fizetés gyakorlata torzító hatással bír.

Ekkora adóéket a hazai gazdaság nem visel el
A legutóbbi nyilatkozatok szerint - az elmúlt évektől eltérően - már a kormány is a jövő évre kalkulált GDP-t és inflációt meghaladó, 5 százalék körüli mértékben tervezné a minimálbér és a bérminimum emelését. Ez ráadásul a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) novemberben kezdődő tárgyalásain akár felfelé is srófolható.

Ugyanakkor akármennyit is emel a kabinet, a bérnövekedés reáltartalma a jelenlegi keretek között aligha változtatható érdemben - vélekedett a Napi.hu-nak Dávid Ferenc, a  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ahhoz ugyanis, hogy a dolgozók millióit érintő emelés hatékony legyen a költségvetés kiadási szerkezetéhez kellene hozzányúlni.

Jelenleg a nettó 68,7 ezer forintos minimálbér cégbruttója több mint 128 ezer forintot tesz ki, amely közel 50 százalékos adóéket jelent. Ez nem tartható, a kormánynak lépnie kell akár az eddig sérthetetlennek tartott egykulcsos adórendszer átalakítása felé - véli Dávid.


A nagy haszonélvező eddig a költségvetés volt - A Fidesz 2010-es győzelme után bevezetett egykulcsos adórendszer, illetve az alacsony keresetűek adókedvezményének eltörlése a legnagyobb hatással a minimálbér szintjére volt. A személyi jövedelemadó mentesség megszűnt, az adójóváírást eltörölték, ez értelemszerűen a kiskeresetűeket sújtotta. A kormány évről-évre növelte a minimálbér adóterhelését, így az alacsony keresetűektől megvont pénzből pótolta részben a magas jövedelműeknél otthagyott jövedelemadót.

A 2011-es a 6,1 százalékos bruttó minimálbér-emelkedés a dolgozóknak csupán nettó 0,6 százalékos növekedést hozott, míg a 2012-es 15 ezer forintos bruttó emelés - havi 78 ezerről 93 ezerre - mindössze 315 forintos nettó pluszt jelentett. Az elmúlt három évben, csak az éves inflációt lekövetve emeltek, így a bérminimum 93-ról 105 ezerre nőtt, ám ötéves távlatban az uniós szinten is kiemelkedő 38 százalékos bruttó növekményből legkisebb keresetűeknek csak 10 százaléknyi nettó emelés jutott: a 2010-es 60 236 forintról 2015-re csak 68 775 forintra változott. 

Vége az egykulcsos szja-nak?
Dávid Ferenc szerint nem életszerű, hogy az adórendszert már az idén drasztikusan átformálják - a kormányoldal ugyanakkor kezdeményezheti a munkát terhelő, például egészségügyi- és nyugdíjjárulékok csökkentését. Szintén nem tartja elképzelhetőnek, hogy a bértárgyalásokon két számjegyű emelésről állapodjanak meg, hanem csak "józan, reális keretek közötti" emelést valószínűsít. Ennek mértékét azonban nem számszerűsítette.

Másként látja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke, aki szerint a kormány már az idén kezdeményezheti az egykulcsos rendszer módosítását. Úgy véli, ezidáig az átalakított Munka törvénykönyve is szent tehénnek tűnt, nemrég azonban jelentős enyhítéseket tettek. A kormány ehhez hasonló módon a bérminimum adóztatását is felülbírálhatja a jelenlegi munkaerő-piaci kényszerhelyzet miatt - fogalmazott Kordás. A konkrét követelések azonban visszafogottabbak: a MaSZSZ a jövő évre 9 százalékos minimálbér emelést tartana kívánatosnak.

"Bértorlódás" indulna el
A kötelező minimálbér nem csak azért fontos tényező, mert szinte az összes, bérhez kötődő adó és járulék kiszámítása ennek alapul vételével történik, hanem amiatt is, mert munkavállalók milliói számára ez egyfajta "benchmark". A bérminimum jelentősebb emelésének tovagyűrűző hatása van, így növekedési spirált indíthat el a hozzá közelebb eső jövedelmi kategóriákban. Az emelések logikája arra épül, hogy a munkáltatók igyekeznek kiküszöbölni a "bértorlódást", hiszen a munkakörök hierarchiájában a minimálbéresek magasabb táblába kerülnek.

A közszférában közel 200 ezren dolgoznak minimálbérért, vagy szakmunkás bérminimumért, ezért elképzelhető, hogy a kormány idén még tárgyalni sem fog az ágazati képviseletekkel az érdemi emelésről - hívta fel lapunk figyelmét Pataky Péter, a Policy Agenda programvezetője. Ugyanakkor a közalkalmazotti bértábla már az eddigi minimálbér és bérminimum emelések során "összecsúszott", így például egy frissen belépő, csak általános iskolát végzett közalkalmazottnál nem vagy csak néhány ezerrel keres többet a tíz-tizenöt éve ott dolgozó, középfokú végzettségű dolgozó.

Pataky szerint ugyancsak a béremelési spiráltól félnek a kiskereskedelemben, amely nem homogén. Miközben a nagy üzletláncok már hajlanak arra, hogy jelentősebb béremelést tegyenek, addig a szövetkezeti és franchise rendszerben működő szereplők erős ellenállást tanúsíthatnak majd a bértárgyalásokon - fűzte hozzá.

A bérminimum-emelés spirálja egyes közgazdászok szerint belső kereslet húzta növekedést és nagyobb adóbevételeket hoz, ám ezt az iskolát idehaza elnyomta azok hangja, akik szerint az emelés végső soron leépítésekhez és inflációhoz vezet. A mostani munkaerő-piaci helyzet azonban átírhatja az erőviszonyokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.